hetilap

Parragh László: csak hosszú távon előnyös az adóterv Fotó: MTI

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) végezte el leghamarabb a számításait. Parragh László elnök sajtótájékoztatón elmondta, a kamara örömmel vette, hogy a kormány öt évre szóló javaslattal állt elő, hiszen ez által tervezhető, kiszámítható lehet a cégek gazdálkodása. A számítások szerint a bejelentett intézkedések összességében kedvezőek a vállalkozói szféra számára. A változások értékéből azonban sokat levon, hogy a javaslatok pozitív hatásai döntő részben a következő kormányciklusra esnek – mondta Parragh László. A vállalati szféra jövedelempozíciója jövőre nem változik, sőt rosszabb esetben romlik. Öt év viszonylatában azonban összesen 431 milliárd forinttal kevesebb adót kell befizetni, de jövőre a minimálbér emelkedése miatt 15 milliárd forinttal emelkedik az adóteher. Az elnök kifogásolta, hogy a vállalkozók versenyképességét érdemben javító intézkedések csak 2006 végén, 2007-től lépnek érvénybe. Hitelesebb lenne – mondta –, ha már jövőre csökkennének az adóterhek, és nem öt év távlatában jelennének meg a pozitívumok. Most kell versenyképesnek lenni, a mostani versenyben kell megállniuk a vállalkozóknak. Az elnök megjegyezte, a bejelentett adóváltozások nem vállalkozásközpontúak, elsősorban lakosságcentrikusak, inkább a jövő évi választásokra tekintenek előre. 

Jelenleg a vállalkozók számára elsősorban a bevétel megadóztatása, vagyis az iparűzési adó kivetése, az élőmunka járulékterheinek nagysága jelent problémát. Az áfa felső kulcsának csökkentése és a bérek felzárkóztatása egyaránt fontos cél – hangsúlyozta –, ám ezzel párhuzamosan olyan intézkedésekre is sort kellene keríteni, melyek javítják a versenyképességet. Parragh meggyőződése, hogy az áfakulcs csökkentése elsősorban az ország versenyképességét javítja, kevésbé érinti a vállalkozói szférát. 

Nemcsak az MKIK, hanem más szakmai szervezetek is úgy vélik, komoly feszültséget okozhat a minimálbér emelése. Elsősorban a kisebb cégek, mikrovállalkozások számára jelenthet komoly veszélyt. Egyes elmaradottabb régiókban és bizonyos ágazatokban halmozottan jelentkezhet a minimálbér-emelés negatív hatása. Főként az alacsony bérezés? ágazatok, mint például a textil-, ruha-, bőriparban tevékenykedő cégek helyzete romolhat. Lehet, hogy átmenetileg jól járnak a dolgozók a 63 vagy a 70 ezer forintos minimálbérrel, de közben megszűnhet a munkahelyük – tette hozzá az elnök. Sz?cs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke kérdésünkre elmondta, a tervek szerinti megemelt minimálbér kigazdálkodása a kritikus pont. A problémát az okozza, hogy a lakossági fogyasztás, a megrendelési állomány nem nő olyan mértékben, amennyire emelkednek a költségek és a bér a rájuk rakódó járulékterhekkel együtt. Ezért a gyorsabban növekvő bérek kigazdálkodása komoly problémát jelent a kisebb méret? cégek számára. 

Az MKIK álláspontja szerint az adócsomag több helyen is változtatásra, finomításra szorul, ennek keretében újra kell gondolni az egyes javaslatok bevezetésének időzítését. 

Ungvárszki Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) közgazdasági igazgatója a Heteknek kifejtette, ha valóban megvalósulnak a bejelentett, adót érintő változások, akkor a magyarországi adóterhelés az újonnan csatlakozó országok szintjére mérséklődhet. (2004-ben 40,3 százalékos volt nálunk az adóelvonás mértéke, míg Szlovákiában 30 százalékot tett ki.)

"Ugyanakkor több kétely, aggály is felmerül számunkra. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen adónemek csökkennek – mondta Ungvárszki Ágnes. – Örülünk az áfacsökkenésnek, de a versenyképesség javítása érdekében inkább az iparűzési adó, illetve a tb-járulék területén lett volna szükséges az elmozdulás, mivel ezek hatnak közvetlenül a vállalkozások gazdálkodására, míg az áfacsökkenés hatása csak »átmenő tételt« jelent.

Alapvető aggályunk az – sorolta –, hogy mivel pótolja a kormány az adócsökkentések miatt kieső bevételeket. Ma még kérdés, sikerül-e előteremteni ezeket a tételeket, s ha nem, akkor megvalósíthatók-e reálisan az elképzelések. Honnan, mitől veszi el a kormány a hiányzó összeget? Másrészről úgy véljük, alábecsüli a kormány a kieső tételek nagyságát. 166 milliárddal számol az áfakulcs csökkentése révén, de úgy gondoljuk, merész elképzelés azt feltételezni, hogy "csak" ekkora lesz a hiány. Irreálisnak tartjuk azokat az elképzeléseket, hogy minisztériumi keretből, létszámcsökkentéssel, megtakarítással 200 milliárd forintot meg lehet spórolni. Ha nagyon meghúzzák a nadrágszíjat, akkor sem elég az a fedezet a kieső tételek ellensúlyozására. Álláspontunk szerint ennél sokkal határozottabb lépésekre lenne szükség a kiadási oldalon. Nem titkoljuk, megvan annak a veszélye, hogy más úton-módon próbálja majd beszedni az akkori kormány a szükséges összeget. Sok lehetőség van pénzszerzésre, új adókat vezethetnek be, de hozzányúlhatnak illetékekhez is – sorolta Ungvárszki. – Szeretnénk azonban, ha nem formális lenne az adócsökkentés, hanem érezhetően könnyebbséget jelentene a gazdasági élet szereplői számára."

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek