hetilap

Volkswagen-reklám Pekingben. Negyedév alatt 45 százalékkal esett vissza a VW forgalma Fotó: Reuters

Nehéz idők járnak Európa legnagyobb autógyártójának háza táján. A Skoda, a Volkswagen, a Seat és az Audi márkákat gyártó VW-konszern botránysorozatokkal és nem túl biztató gazdasági előrejelzésekkel lepte meg a márka rajongóit. Kezdetben egyszer? korrupciós ügynek tűnt, mikor a VW vezetése felfüggesztette a Skoda személyzeti igazgatóját. Egyes beszámolók szerint Helmuth Schuster egy indiai gyár építése kapcsán kétmillió eurót utaltatott át magánszámlájára. Schuster feltehetőleg nem egyedül dolgozott, éveken át kaphatott kenőpénzeket, és hat fedett céget alapított a világ különböző pontjain, azért hogy beszállítói megbízásokhoz és extrabevételekhez jussanak az anyacégtől. Klaus Volkert, az üzemi tanács elnöke és Peter Hartz, a konszern személyzeti főnöke is érintett lehet, Schusterrel ápolt szoros kapcsolatuk mindenesetre ezt jelzi. Peter Hartz és Klaus Volkert azonnal lemondott. Peter Hartz neve a VW másik botrányában is felmerült. A konszern vezetése luxusutazásokkal kényeztette az üzemi tanács tagjait, feltétlen támogatásukért cserébe. A közvéleményt sokkolta, hogy a nem csupán üzleti célú dél-amerikai, spanyol, portugál, cseh, párizsi és más luxusutazások során a VW vezető menedzserei jelentős összegekért prostituáltak szolgáltatásait is igénybe vették. A Der Spiegel szerint az érintettek nemsokára nevesítve lesznek. Az utazásokról készült fényképek árulkodnak a csokoládébarnára sült, mulatozó menedzserek kicsapongásairól. Nemcsak a bordélyokban szórták a pénzt, hanem értékes ékszereket is vásároltak a reptéri ékszerboltokban otthon maradt feleségük számára. A kiadásokról természetesen nincsenek hivatalos számlák, de a pénzek útja nyomon követhető, ugyanis gyakran fizettek hitelkártyával. Helmuth Schusterre visszatérve, a Der Spiegel szerint a személyzeti vezető a cég egyik szuperintelligens menedzsere, aki legalább három, illetve négy projekten keresztül igyekezett a topmenedzserek számára illegális jövedelmeket generálni. Három gyárépítési projekt, egy prágai mini autóváros, egy indiai és egy angolai összeszerelő üzem építése során jutottak volna az összejátszó vezetők busás haszonhoz. Ráadásul a VW-dolgozók nyugdíjellátásáról gondoskodó alapítvány elnöke is Schuster volt, az alapítvány 1,6 milliárd euró felett gazdálkodik, ezt azonban nem sikerült megcsapolni. 

Bernd Pischetsrieder, a VW első számú főnöke állítja, hogy a topvezetés semmit sem tudott a vesztegetésekről, sem a luxusutakról, és csak egymillió euróra becsüli az eddigi károkat. (Felmerül a kérdés, honnan tudja a menedzsment a károkat felmérni, ha semmiről nem tudott, hiszen az ügyészség az ügy kapcsán 1000
gigabyte számítógépes információmennyiség és több mint 30 ládányi dokumentum átvizsgálását végzi.) A KPMG könyvvizsgáló cég és a VW revizorai közül 15-18 fő dolgozik az ügy felgöngyölítésén. Október vége előtt nem is várható állásfoglalás az óriási adatmennyiség miatt Németország egyik legrázósabb korrupciós botrányában. Nem tudni még, hogy a szálak hová vezetnek, ugyanis Peter Hartz, a gyanús luxusutak egyik fő szervezője, még Schröder kancellárral is jó kapcsolatokat ápolt. Kezdetben a kancellár a védelmébe vette, ugyanis Peter Hartz dolgozta ki Németország munkaerő-piaci reformjait. Alsó-Szászország, amelynek tartományi miniszterelnöke kancellárrá választása előtt Schröder volt, a VW-konszern fő részvényese. Schröder a VW felügyelőbizottságának is tagja volt, és nagy lobbistája a vállalatcsoportnak. Egyes újságokban felmerült, hogy a kancellár is tudhatott a luxusutazásokról, amire Schröder azonnal sajtóperrel reagált. Bernd Pischetsrieder bejelentette, hogy az üzleti utazások eddigi rendszere megszűnt a Volkswagennél, és új, átlátható, ellenőrzött utaztatási rendszert léptetett életbe. A vezető szerint ugyan a VW imázsának nem tett jót a botrány, gazdasági veszteségeket mégsem okoz a konszernnek, példaképpen pedig a német megrendelések növekvő számát hozta fel. Persze lehet, hogy a megrendelések növekedése az új modellek, például a Passat megjelenésének tudható be, és a nyilvánvaló presztízsveszteség csak később jelentkezik, de a "VW-boss" erre nem tért ki.

A botránytól függetlenül nincsen minden rendben a VW háza táján. A világ legértékesebb márkáit rangsoroló listán a tavalyi 48. helyéről – a botrány kirobbanása előtt – nyolc hellyel visszaesett az 56. helyre a "népautó". Szakértők szerint az értékvesztés fő oka a piaci pozícionálásban rejlik. Az utóbbi években a VW feltűnt a luxuskategóriákban is, és nehéz egyszerre fenntartani a tömegautó- és a prémiumautógyár imázsát. A Golf kategóriájában pedig a japán gyártók előretörése komoly konkurenciát jelent. A szakmában a "Rottweiler" gúnynévre hallgató Ferdinand Piëchet, a felügyelőtanács elnökét a Der Spiegel többek között éppen ezekben a kérdésekben szorongatta meg. Piëch nevéhez fűződik az a stratégia, hogy a VW megjelent a luxusautók piacán. A VW Phaeton, a márka csúcsmodellje, melynek egy páncélozott változatával a német kancellár is utazik, nem hozta meg a várt sikert a prémiumkategóriában. A Spiegel számára Piëch kifejtette, hogy az Audi is megküzdött az A/8-assal a maga idejében, és idő kellett a sikerhez. Ausztriában a Phaeton rendkívül gyorsan sikeres lett, a BMW 7-es osztályával egyenlő eladásokat produkált, ezért a németországi érdektelenség nem jelenti azt, hogy ez az autó rossz választás lenne. Piëch a Spiegelben nyilvánosságra hozta azt is, hogy az égvilágon semmit nem tudott a korrupt utazási ügyekről. A Spiegel a hajdani első számú vezető gazdasági ellenérdekeltségeire is rákérdezett. Például, hogy a VW-autókat világszerte és Kelet-Európában is kizárólagosan miért az a Porsche csoport értékesíti, amelyben Piëch részvénytulajdonos. Valamint hogy miért éppen a Porschével közösen fejlesztett luxusterepjárót a VW, és nem a márkatárs Audival. Piëch állta a sarat, és kijelentette, hogy belső ellenőrök folyamatosan vizsgálják tevékenységét éppen abból a szempontból, hogy lépései a VW számára, és ne a konkurencia számára hozzanak profitot. 

Számtalan nyitott kérdés maradt a wolfsburgiak működésével és jövőjével kapcsolatban. Pischetsrieder bizakodó, és 2008 végéig 4 milliárd eurós profitnövekedést vár. Egyelőre azonban ki kellene lábalni a jelenlegi válságból.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek