Csalóka, akár a délibáb

Mikulas Dzurinda szlovák miniszterelnök. Többet kellett volna Fotó: Reuters

Nagyot lépett a szlovák kormány, amikor 2004. január 1-jén egyetlen huszárvágással átalakította az adórendszerét. Az általános adóreformot követően egységesített adókulcsot vezettek be, amely az összes adónemet egységesen 19 százalékra módosította. Abban reménykedtek, hogy ettől elindulhat egy dinamikus növekedés, a sok beérkező tőke pedig hozzájárulhat a magas munkanélküliség és a szegénység enyhítéséhez. Az "egykulcsos" példát a hazai adórendszer átalakítása kapcsán is sok ízben emelték piedesztálra, de nemcsak a változások tényére hivatkozva, hanem a szlovák kormány bátorságáért, határozottságáért is. Sokan azonban már kezdettől fogva kételkedtek, fanyalogtak, mondván: "várjuk ki, mi lesz ennek a vége".

Az egységes adókulcsok első éve mindenesetre sok tekintetben "bejött". Lényegesen több külföldi vállalat telepedett le északi szomszédunkban, terven felül több adó folyt be, és a gazdaság teljesítménye is jobban nőtt annál, mint amire számítottak. A nagy átalakulás emellett nem járt érzékelhető társadalmi veszteségekkel, nem rázta meg alapjaiban a társadalmat.

Nem sikerült azonban első lépésben lényegesen lecsökkenteni a munkanélküliséget. Az idő múlásával egyre inkább úgy tűnt, hogy nehéz lesz elmozdulni a 17 százalék körüli szintről. A szlovák kormány emiatt egy újabb kísérlettel rukkolt elő: adókedvezményt adott azoknak a munkavállalóknak, akik vállalták, hogy ingázva külföldre járnak dolgozni. Ez megerősítette az eddigi folyamatokat, hiszen eddig is 20-30 ezer szlovák munkás jár át nap mint nap Magyarországra, és ennek köszönhetően a felére, azaz 10 százalékra esett vissza a határ menti térségben a munkanélküliek aránya. Ez a folyamat azonban nem egyirányú. A szlovák adóreform nagyon sok magyar céget is átcsábított. Mind ez idáig – papíron – csaknem 1000 vállalat települt át Szlovákiába, hogy élvezze az egységesített adókulcsok előnyeit, és ezzel közel 1,5 millió dollárnyi tőkét "exportáltak". Csak az idén már 144 hazai cég jelezte, hogy áthelyezi a székhelyét a határon túli, magyarlakta településekre.

Meg kell jegyezni azonban, hogy Szlovákiában kétségtelenül nagyobb a gazdaság növekedése, mint hazánkban, és sok tekintetben az adóreform javára írható a felpörgés. Az idén 5 százalék felett lesz a szlovák GDP növekedése (nálunk 4-5 százalék), az infláció is 2,8 százalék körüli (nálunk 3,5-4 százalék), miközben a reálbérek terén 4 százalékos növekedés várható (nálunk 3,5-4 százalék).

Az érem másik oldala