Járai Zsigmond jegybankelnök és Veres János pénzügyminiszter. Meglepték a nagyérdeműt Fotó: MTI
A tanácstagok döntése történelminek is mondható mélységbe, 6,25 százalékra vitte le a jegybanki alapkamatot, utoljára 2003 elején volt ehhez közeli szinten. 2004 januárjában még 12,5 százalék volt a kamat, azóta apró lépésenként araszolgat. A piaci szereplőket váratlanul érte a bátor lépés, az előzetesen megkérdezett elemzőknek csak töredéke tartotta reálisnak az 50 bázispontos csökkentést, a többség 25 pontra "fogadott". A meglepetés azonban nem okozott idegeskedést, visszafogottan reagáltak a pénzpiaci szereplők, a forint csak kis mértékben és átmenetileg gyengült. A Monetáris Tanács hétfői ülését követően azonnal elkezdődtek a találgatások a folytatást illetően. Az elemzők ma úgy vélik, a következő hónapokban óvatosabban lépked a jegybank, év végéig 25, esetleg 50 bázispontos csökkenést tartanak valószínűnek.
A jegybankelnök Veres János pénzügyminiszterrel karöltve egyúttal bejelentette, hogy a kormány 2007-től középtávon 3 százalékos inflációs célt tűz ki, mely esetleges külső-belső tényezők hatására plusz–mínusz 1 százalékban eltérhet ettől. Egyben módosultak az inflációs várakozások is. A Monetáris Tanács úgy véli, az idén kissé magasabb lesz a pénzromlás üteme a tervezetthez képest: 3,3 százalék helyett 3,6 százalékot tart elképzelhetőnek. A jövő évi várakozásokat azonban meglepően csökkentette a jegybank. A legfrissebb prognózis szerint jövőre nem az eddig várt 3,4 százalék, hanem ennél jóval kedvezőbben, csupán 1,6 százalék körül alakul majd a pénzromlás üteme, amely elsősorban a beígért áfacsökkentéseknek köszönhető. 2007-ben pedig – amikor már nem érződik a csökkentés hatása – 2,9 százalékra várható az infláció.
2005. 08. 26. (IX/34)
