Reszkessetek, építkezők

Eladó családi házak Kaposvárott. Az APEH is érdeklődik Fotó: Somorjai L.

A rendelet értelmében az építkezés megkezdése előtt 8 nappal a helyi építésügyi hatóság mellett az APEH-nek is be kell jelenteni a magánszemélyek, illetve a vállalkozások által finanszírozott építkezéseket, amennyiben a költségek meghaladják – áfa nélkül – a 10 millió forintot. Az adatszolgáltatásnak ki kell térnie az építtetőre, a kivitelező cégre, igazolni kell a kivitelezési jogosultságot, a műszaki vezető és az építési, illetve a műszaki ellenőr adatait is. (Lakásvásárlásra nem vonatkozik a bejelentés kötelezettsége.) Az építésügyi hatóság három nap alatt elbírálja a beadványt, s ha nem talál hiányt, engedélyezi az építkezést, ám ha valamely adat hiányzik, ezek pótlásáig nem kezdhető el a munka. Ha úgy kezdődött el az építkezés, hogy nem jelentették be, vagy nem pótolták a hiányosságokat, bírság kiszabása mellett be is tilthatják azt. A jogszabály kitér arra az esetre is, ha időközben újabb kiadások merülnek fel, s így emelkednek a költségek. Ha a költségvetés ebben az esetben átlépi a "bűvös határt", menet közben kell bejelentést tenni az adóhatóságnál. Ennek esetleges elmulasztása szintén következményekkel jár.

A mai árakat figyelembe véve kisebb felújítási munkáktól eltekintve gyakorlatilag minden építkezést és építtetőt érint a változás. Tetőtér-beépítésen, bővítésen vagy éppen garázsépítésen kívül nehezen elképzelhető ennél kisebb költségvetés, hiszen egy kisebb, 2-3 szobás családi ház kivitelezése is 15-20 millió forintot igényel.

Az APEH munkatársától kapott információk szerint akkor is bele kell számolni a munkadíjakat a költségvetésbe, amikor úgynevezett kalákában történik az építkezés, tehát amikor rokonok, ismerősök segédkeznek a munkában. Mint Nagy Józseftől, az APEH sajtófőosztályának titkársági vezetőjétől megtudtuk, a sajáterős kivitelezés esetén az anyagköltség mellett a munkadíjat a szokásos bérek, napszámdíjak szerint kell megbecsülni annak ellenére, hogy a rokonságnak nem fizetik ki ezeket az összegeket, az épület piaci értékébe viszont beleszámít a munkájuk. Nagy azzal magyarázta mindezt, hogy az építkezés előtt is meg lehet becsülni, hogy egy adott helyen mennyi az értéke az ingatlanoknak, ezt kell megsaccolni. Nagy József úgy tudja, az APEH nem ellenőrzi majd a bejelentett költségvetést. "Számunkra az a fontos – mondta el –, hogy tudjunk az építkezésről. Nem annak hajszálpontos értéke a lényeg. A jogszabály az építőiparban tapasztalt fekete foglalkoztatásról és ennek visszaszorításáról szól, nem arról, hogy ki mekkora házat épít – fejtegette. – Nem jelent gondot a határérték – tette hozzá –, nem az a kulcskérdés, hogy 9,2 vagy 10,4 milliót ér az ingatlan, inkább a sok tíz- vagy százmilliós épületek érdekelnek bennünket, hogy ezek vajon bevallott jövedelemből származnak-e. Ezeket a nagy érték? ingatlanokat nyilvánvalóan nem a szomszédság vagy a rokonság húzza fel, hanem erre megbízott kivitelező cég."

Nagy József nem rejtette véka alá, hogy az adóhatóság ellenőrizni fogja, egyensúlyban van-e a bevallott jövedelem és az építkezés költségvetése. "Ha jelentős eltérést találunk, például egy cég éves szinten 4 milliós forgalmat vall be, és közben ötvenmilliós ingatlant épít, akkor felmerül a kérdés, miből tudta ennek a fedezetét előteremteni – fejtette ki. – Persze bemutathat egy negyvenmilliós banki hitelről szóló szerződést is, mondván, ebből építkezik, de ebben az esetben meg kell vizsgálnunk, milyen jövedelmet vallott be a banknak a vállalkozó, hogy ekkora hitelt kapott – tette hozzá. – Hasonló esetekben, mivel eltitkolt jövedelemről van szó, több évre visszamenően megvizsgáljuk az érintett cégek könyvelését, magánszemélyek esetében pedig az adóbevallását. Jövedelembecslést végez az APEH, tehát megbecsüljük, mekkora bevételnek kellett keletkeznie ahhoz, hogy képes legyen ekkora építkezést finanszírozni. Ha beigazolódik a gyanúnk, természetesen utólag meg kell fizetnie az eltitkolt bevételek után járó adót és járulékokat. Azt gondolom – tette hozzá –, hogy a társadalomnak is érdeke, hogy kiderítsük az eltitkolt jövedelmeket.

Bár a bejelentés kötelező, nem von maga után automatikus adóellenőrzést, hanem a szokásos ellenőrzések során nézzük majd meg, hogy volt-e építkezése az illetőnek – mondta el Nagy. – Aki például minimálbéren van bejelentve, nehezen képzelhető el, hogy többmilliós építkezésbe tud fogni." "Ha egy minimálbér után adózó magánszemély építkezésről tesz bejelentést, okvetlenül számítania kell az adóhatóság érdeklődésére" – nyilatkozta Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese egy tévéinterjúban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hatóság nem kis tétel? eltérésekre kíváncsi, hanem a milliós nagyságrend? aránytalanságokra koncentrál.

"Az elsődleges kérdés az, hogy megtörtént-e a bejelentés – mondta a Heteknek Nagy József – még akkor is, ha az elsőfokú építési hatóság átadja nekünk az építkezésekre vonatkozó adatokat, tehát mi tudunk az építkezésekről. A kérdés az, hogy bejelentik-e az adózók. Akik nem, azoknak nyilvánvalóan van okuk a titkolózásra. A hatóságtól kapott adatokat összevetjük a hozzánk befutott bejelentésekkel, és máris kijön, hogy ki nem szolgáltatott adatokat. Ha valaki bejelentés nélkül kezdi el az építkezést, bírságra számíthat – mondta Nagy. – Magánszemélyek esetében 100 ezer forintig, cégek számára pedig 200 ezerig terjedő bírság szabható ki. De figyelembe vesszük az érintettek korábbi adózási magatartását – hívta fel a figyelmet. – Ha notórius adóelkerülővel van dolgunk, aki többször is megbukott a számláival, aki kapcsolatban áll

a feketegazdasággal, nyilván magasabb összegre számíthat, ám ha tiszta múltú cégről vagy magánszemélyről van szó, jelképes összeg lesz a bírság, vagy csak figyelmeztetést kap."

A vállalkozók jól járnak