Grafikusművész Szentendre utcáin. Kedvezményezettek Fotó: Somorjai L.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, közismertebb nevén az ekhót minden olyan magánszemély választhatja, akik a sajtó szabadságának megvalósulásához, illetve művészeti önkifejezés megvalósulásához közvetlenül hozzájárul – fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a sajtó képviselői előtt. A szakmai egyeztetésen az is kiderült, hogy az ekhót választó újságírók és különböző művészi tevékenységet folytatók az eddigi évi 10 milliós jövedelemhatár helyett 25 millióig adózhatnak kedvezményesen. A munkaadóknak a kifizetett összeg után 20 százaléknyi adót kell fizetniük 11 százaléknyi egészségügyi, és 9 százaléknyi nyugdíjjárulék címen. A munkavállalónak pedig 15 százalékkal kell adóznia. Ebbe beletartozik a 11 százalékos személyi jövedelemadó és a 4 százaléknyi nyugdíjbiztosítási járulék. Fontos tudni, hogy minimálbérnél kevesebb, illetve a 25 milliós felső limit feletti bevétel után a normál adózási szabályok érvényesek. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter elmondta, az ekhózóknak nem szükséges megváltoztatni az eddigi jogviszonyaikat, hiszen az új adózási formát megbízási és vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottak egyaránt választhatják.
Az evázók örömére szolgálhat, hogy a kedvelt adónem változatlan formában marad jövőre. Felmerülhet a kérdés, a szellemi szabadfoglalkozásúak számára az eva vagy az ekho az előnyösebb adónem. Vállalkozóként mindenképpen az eva a kedvezőbb, hiszen a bevétel után áfával bruttósított összeg után kell a 15 százalékot befizetni, míg az ekho esetében – a jelenleg nyilvánosságra került részletek ismeretében – a nettó összegből kell leróni a 15 százalékot. 150000 forintos tétel esetében 22500 forintos a különbség a két adónem között. Jövőre, amennyiben az ígéret szerint 20 százalékra csökken az áfa felső határa, úgy 25500 forintra nő a különbség az eva javára.
Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke lapunknak kifejtette, elképzelhető, hogy segítséget jelent az ekho az újságíróknak, művészeknek, de a színlelt szerződés kérdése ettől még nem rendeződik. Továbbra is kérdés marad, miért csak ilyen szűk körben kívánja rendezni a kormány a színlelt szerződések problematikáját, hiszen a most kiemelt szektoron kívül a társadalom nagy többsége nem kap ilyen kedvező adózási lehetőséget, viszont változatlanul ki vannak szolgáltatva annak, hogy csak színlelt szerződések formájában hajlandók őket alkalmazni a vállalkozók. Ez pedig ma egyet jelent a munkaügyi ellenőrzésekkel, és a levegőben lógó büntetésekkel.
"Látni" kell ugyanis egy jogi anomáliát" – folytatta az adószakértő. "Egyrészről ugyanis jövő év közepéig moratóriumot hirdetett a kormány a színlelt szerződéssel foglalkoztató vállalkozások számára, tehát nem kapnak büntetést ez ideig, ám szeptember 1-jével olyan törvény lépett életbe, amely szerint adócsalást, bűncselekményt követ el és büntethető az a személy, aki adót titkol el a színlelt szerződés révén. Tettestársként vagy bűnsegédként tehát nem csak a munkaadót, hanem az alkalmazottat is érintheti a büntetés egy ellenőrzés során, s ez komoly fenyegetettség" – szögezte le Zara.
Az elnöknek más kifogása is van az ekhóval kapcsolatban. Nem nevezhető kimondottan foglalkozatóbarát megoldásnak – fejtette ki –, hogy az ekhós foglalkoztatottak nem lesznek jogosultak fizetett szabadságra, és pénzbeni egészségügyi ellátásra. Biztosítási jogviszonyuk ugyan lesz, de mégsem lesz jobb a helyzetük a mostani kényszervállalkozói státuszhoz képest. Kórházi ellátásra természetesen jogosultak lesznek az ekhósok, de nem kapnak táppénzt. Csak abban az esetben kaphatnak, illetve akkora összeg után, amennyi összegre be vannak jelentve, ami általában igen alacsony tétel, jellemzően minimálbér. Zara szerint azt, hogy az ekhót vagy inkább az evát választják majd az érintettek, a fenyegetettség dönti majd el, illetve az, hogy a munkaadó mit kényszerít a dolgozóra.
2005. 09. 02. (IX/35)
