Rudi Zoltán. Kis pénz, kis tévé Fotó: MTI
"Ez az első év, amikor az MTV nem kér többletforrást a költségvetéstől, hanem csak addig nyújtózkodik, ameddig a takaró ér. Ez az első olyan év, amikor ütemezetten fizetünk a munkatársaknak" – ecsetelte a köztévé helyzetét Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke. Az Országgyűlés erre az évre 19 milliárd forintot hagyott jóvá a műsorkészítés költségeire, ebből az összegből azonban a mai napig nem jutottunk hozzá 5,3 milliárd forinthoz – mondta az elnök. Emiatt veszélybe került az év utolsó negyedévének finanszírozása. Abban az esetben, ha egyáltalán nem vagy csak részben kapnák meg a fennmaradó összeget, egyfajta vészforgatókönyvet kellene életbe léptetni: fokozatosan csökkennének a szórakoztató műsorok, egészen addig, míg csak a hírszolgáltatás maradna műsoron. "Reméljük persze, hogy ez csak fikció, és sikerre vezetnek a tárgyalások" – tette hozzá Rudi.
"Érthetetlen számunkra, miért történik mindez – mondta a Heteknek Kapuvári Gábor, az MVT Üzemi Tanácsának elnöke. – Sajnos az alulfinanszírozás és a járandóság visszatartása a korábbi években és ciklusokban is gyakorlat volt. Abban mindenki megegyezik, hogy rossz a médiatörvény, de a változásra egyik fél sem hajlandó. Köztudott, az MTV mindig is politikai birkózások színtere volt, most sincs ez másként, de vajon kinek az érdeke a közszolgálati tévé megfojtása?" – tette fel a költői kérdést Kapuvári.
Több száz külsős munkatárs már hónapok óta vár a fizetésére, és valószínű, hogy az év végéig sem javul a helyzet. Kapuvári szerint a bajok gyökere kettős: egyrészt a normatív finanszírozás hiányának, másfelől az új székházépítés elmaradásának tudható be. A székház felépítésének határideje már rég lejárt, de még el sem kezdődött a munka, sőt az ÁPV Rt. ki sem írta a tendereket, pedig kormányhatározat rendelkezik minderről. "Az a meglepő, hogy senki nem kéri számon az illetékeseket a mulasztások miatt" – mondta Kapuvári.
A normatív finanszírozásról szintén kormányhatározat rendelkezik, ám fél évvel a határidő lejárta után sem jött létre, így nincs fix támogatása az MTV-nek. "Amellett, hogy nem kapjuk meg az Országgyűlés által megszabott állami támogatást, a törvény még korlátoz is: mi feleannyit reklámozhatunk, mint a kereskedelmi tévék, a törvény tehát gyakorlatilag külföldi társaságok kezére játssza át a reklámbevételeket" – fogalmazott az Üzemeltetési Tanács elnöke.
Az MTV részére megszavazott idei 19 milliárd forinttal szemben 2002-ben a görög parlament 42 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg a görög köztévének, Finnországban ez a keret 84, míg Ausztriában 98 milliárd forintnak megfelelő euró volt! Mindeközben Magyarországon a törvénybe foglalt 19 milliárdra sem számíthatnak biztosan. Ma egy magyar állampolgár naponta 4 forintot fordít a közszolgálati televízió működtetésére, amiért két csatornát nézhet. Az MTV egész Európában a legolcsóbb köztévé. "Nincs még egy olyan ország, amelyik ilyen sorsra ítélte volna a közszolgálati csatornáját" – állította Kapuvári.
Rudi Zoltán tévéelnök szerint nem kérdés, hogy egy közszolgálati tévé lehet-e nyereséges. Európa-szerte úgy működnek a közszolgálati médiumok, hogy az adott kormányok, illetve parlamentek eldöntik, mennyit szánnak erre a célra, ebből a támogatásból pedig a lehető legtöbb kulturális, politikai, sport, közéleti, tudományos, művészeti műsort készítik, hogy az emberek ne csak akciófilmeket és bulvár- vagy show-műsorokat nézzenek. "A nyereségesség a kereskedelmi tévék privilégiuma" – vélekedett az elnök.
Rudi Zoltán szerint csak akkor lehetne valóban független és tervezhető gazdálkodású a közszolgálati televízió, ha minden évben garantált összeg? támogatást kapna. Ebben az esetben évekre előre lehetne tervezni, műsorstruktúrát kialakítani és biztosítani az ehhez szükséges emberi és technikai feltételeket.
Pető Iván, a szabaddemokraták médiapolitikusa ezzel szemben úgy véli, a normatív támogatási rendszer sem eredményezne automatikus megoldást. Igaz, ez esetben fix összegre számíthatna a televízió, ám mégis könnyen nehéz helyzetbe kerülne az MTV. Az Európai Unió ugyanis csak a műsorkészítésre enged állami támogatást adni, ezenfelül a köztévé a készülék használati díjából számíthatna még bevételre, amit viszont a magyar kormány évekkel ezelőtt megszüntetett. "Az uniós szabályok szerint normatív rendszerben nem megengedett állami támogatást nyújtani például székházépítésre, technikai újításokra" – mondta a Heteknek Pető.
A szabaddemokrata politikus szerint a tyúk-tojás kérdését veti fel az, hogy köztévének nevezhető-e az a televízió, amelyet nem néznek az emberek. Az m2 műsorait a lakosság 1-2 százaléka nézi, az MTV-ét pedig éppen csak 10 százalék, miközben az európai köztévék átlagos nézettségi aránya 30 százalékos. "Nem meglepő tehát, ha háromszor akkora támogatást kapnak, mint az MTV, azt pedig nem lehet elvárni a kormánytól, hogy adjon több pénzt, és »becsszóra« jobbak lesznek a műsorok."
Pető nem lát esélyt a tévéfinanszírozás megoldására, mivel ahhoz kétharmados parlamenti döntésre volna szükség: "Úgy tűnik, a mindenkori ellenzék számára nem érdek, hogy az aktuális kormány elképzelését segítse megvalósítani."
2005. 10. 21. (IX/42)
