A demonstrálók egy csoportja kedden. Élni akarnak Fotó: Kelet-Magyarország
Több kilométer hosszú láncot alkotó, békésen demonstráló kocsisor hívja fel a nagyvilág figyelmét a tényre, hogy ma hazánkban akár 8 órát is várni kell a magyar–ukrán határátkelőn való átjutáshoz. A várakoztatás oka nem egészen világos, de több mint valószínű, hogy a benzinturizmus teljes visszaszorítása a cél. A határőr igazgatóság statisztikája szerint a korábbi szigorítás meghozta gyümölcsét, a tavalyi időszakhoz képest harmadára csökkent az ukrán–magyar személy és gépjárm? határforgalom.
Köztudott, hogy a benzinárak emelkedésével párhuzamosan megjelent a benzinturizmus az ukrán és részben a romániai határ mentén. A kezdeti nagyszabású rohamok után azonban a magyar fél olyan rendeleteket léptetett életbe, ami életszer? mederbe terelte az eseményeket.
Kezdetben volt ugyanis a kiegészített, több száz literes benzintank, akár az ülések helyén is. Létezett mesterségesen nagyobbra "fújatott" üzemanyagtartály is, így növelve a behozható mennyiséget.
Az így behozott üzemanyagot a "szabad piacon" értékesítették a vállalkozó szelleműek, majd elindultak további köröket futni. Ki hányszor tudta egy nap megtenni a száz kilométeres kört.
Azóta a korlátozásoknak köszönhetően csak gyárilag, szabályszerűen felszerelt tankkal és csak naponta egyszer lehetett a határon megfordulni, néhány órás várakozási idővel számolva. Nem érte meg tehát bárkinek átmenni, időt és energiát áldozni a családi autó olcsó megtankolására. Már csak a nagyon rászorulók vetemedtek "benzinezésre".
Éppen ezért érthetetlen a további szigorítás. Kinek jó ez? A két határ mentén ugyanis kölcsönös a vásárló jelleg? turizmus. Itthon van választék, Ukrajnában olcsóbb néhány termék. Ezeknek az egyszer? tényeknek köszönhetően virágzik sok kereskedelmi egység a határ 100 kilométeres körzetén belül, legyen szó műszaki kereskedésről, vagy hipermarketről. A hosszú várakozás miatt azonban ma már az ukránok sem járnak át szívesen Magyarországra vásárolni.
– Mindenki tudja, hogy a benzinátvitelt akarják teljesen megszüntetni – mondja a
demonstrálók szóvivője. Képzelje, nekem lefoglalták a kocsimat, mondván: csempészautó. Hiába rendelkezik forgalmi engedéllyel és vizsgáltattuk be a határőrség által megnevezett szakértővel, hogy gyári az üzemanyagtartály, és rendben van minden.
A gyanakvás tapintható. Határátlépés előtt ki kell tölteni egy papírt, hogy hová, mikor, milyen céllal utazunk. Fel kell tüntetni a kilométeróra állását és a benzintank állását. Ha visszafelé menet bármelyik oldalon feltűnően nagy az eltérés, elszámoltatják az állampolgárt: 80 kilométer megtétele után hová lett a 80 liter üzemanyag? Rossz válasz esetén pénzbírsággal sújtják az illetőt. Vagy leszívják a tankból a benzint.
– Örömest megélnének másból is, ha lenne más munkahely a környéken – panaszkodik egy demonstráló. Nyíregyházán talán akad munka az ott élők számára, de a megye egész területén a mezőgazdaság háttérbe szorulása óta nem sok babér terem. Egyes falvakban olyan utca is található, ahol mindenki munkanélküli. Ezért próbálunk ügyeskedni, mert valahogyan meg kell élnünk.
2005. 11. 25. (IX/47)
