Tallinn kéményseprővel Fotó: Reuters
Észtország sikerének titka a gyors gazdasági átalakulás, és a szigorú pénzügypolitika területén keresendő. A rendszerváltást követően hamar lebontották orosz külpiaci kapcsolataikat, külkereskedelmüket pedig Finn-, Svéd-, illetve Németország irányába erősítették. Olyan magas minőség? termékeket állítottak elő, amelyek kelendőek voltak az európai piacokon. Elsősorban gépi és elektronikai termékeket exportálnak, ugyanakkor jelentősnek számít a hagyományos észt textilipar és mezőgazdaság is, de számottevő az ország szolgáltató szektora is, mint például a turizmus, a kereskedelem és a pénzügyek is. Kiváló kikötőik mind a külkereskedelemben, mind az idegenforgalomban fontos szerepet játszanak. Az észtek sikeresen függetlenítették magukat az orosz energiapiacoktól, szükségletük felét ma saját forrásokból, másrészt finn és norvég készletekből fedezik.
Észtország már 1998-ban teljesítette az euró bevezetéséhez nélkülözhetetlen maastrichti kritériumok fő pontjait. A számunkra a legnagyobb kihívást jelentő költségvetési hiány kordában tartását az észtek játszi könnyedséggel megoldották: tavaly 1,7 százalék volt a deficit, szemben a mi 5,6 százalékunkkal. Az észt államadósság is bőven az unió által megszabott kereten belül van, mivel a GDP megengedett 60 százalékának csupán alig felét éri el. Ami viszont nálunk kisebb gond, az náluk nagyobb falatnak számít: nehéz az inflációt kézben tartaniuk, többszöröse a 2 százalékos előírásnak.
A tallinni kormányzat 1992-ben hozott reformjait követően 1995-ben indult be a gazdaság növekedése, először "csupán" 4 százalékkal, később, \'97-ben már 11 százalék feletti mértékben bővült a GDP. Mára a balti országok Európa húzótérségének számítanak: az 1-2 százalékkal növekvő európai gazdaság számára igazi lokomotívok a maguk 7 százalék feletti GDP-bővülével.
Észtország gyors gazdasági növekedésének egyik titka a viszonylag egyszer? adórendszer. Egységesen 18 százalékos az általános forgalmi adó, 24 százalékos a személyi jövedelemadó. A vállalkozások jelentős adókedvezményt élveznek, a lakosságnak nem kell adózni ajándék, örökség, illetve ingatlan után. Észtországban fejlett az internetkultúra és a bankszektor – a külföldi befektetők aránya itt 90 százalék –, és az uniós statisztika szerint a tíz újonnan csatlakozott állam közül ők tudták a legjobban kihasználni az uniós forrásokat.
Bár az észtek elérhető közelségbe kerültek az euró bevezetéséhez, ennek ellenére számos, az életminőséget is befolyásoló hátránnyal birkóznak. A többségében protestáns vallású lakosság tartósan magas munkanélküliséggel küzd: a 6 százalékos magyar rátával szemben az észteknél tavaly 9,7 százalékos volt az állástalanok aránya, és ez tartósnak mondható, hiszen 1999 óta minden évben 10–12 százalék között mozgott.
A folyamatosan fogyó – jelenleg 1,35 milliós – Észtországnak az életszínvonalat nem sikerült a gazdasági növekedés arányában javítani. Tavaly 462 eurót keresett egy átlag észt havonta, ami jócskán elmarad az uniós átlagtól, sőt még az 500 eurós magyartól is.
2005. 11. 04. (IX/44)
