Az erőművek profitja nem luxus
A Fidesz úgy tudja, akár 10 százalékkal is csökkenhetne a villamos áram ára, ha felülvizsgálnák az energiaszolgáltatókkal kötött szerződéseket. Áder János frakcióvezető be is nyújtotta a parlamentben az erről szóló javaslatát. Kóka János gazdasági miniszter "nevetséges javaslatnak" titulálta az elképzelést. A szektor képviselői – miután luxusprofittal vádolta meg őket az ellenzéki vezér – nem óhajtottak elmenni Orbán randevújára.
"A politika azt sugallja, hogy csak akarni kell, és az árak máris csökkenthetők. Ezek a mondatok valójában a szavazópolgároknak szólnak, azt üzenik, hogy a mostani kormány nem akar jót a lakosságnak, de a következő képes ezt megadni" – mondta a Heteknek Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A szakember szerint felelőtlenség ilyen, szakmailag megalapozatlan kijelentéseket tenni.
A hazánkban felhasznált energia 75 százalékban a világpiacról származik, ezért az ottani árváltozásokat nem lehet kikerülni, ezek beépülnek, meghatározzák a fogyasztói árakat. Csak az idén 30 százalékkal emelkedett a földgáz ára, tehát ennyivel drágult az erőművek termelése. Csökkentésről tehát nemigen lehet beszélni. A hazai energiaárak európai szinten átlagosnak mondhatók, ám az alacsonyabb fizetésekhez képest valóban terhelőbbek, mint nyugati országokban – ismerte el a szakember. A magas energiaárakon egyedül a kormány tudna enyhíteni: úgy, hogy nagyobb mértékben vállalja át a lakosság költségeit. Mivel azonban a kormánynak nincs saját pénze, az átvállalt összeg is szükségszerűen az adófizetőket terhelné.
Hegedűs Miklós lapunknak cáfolta Orbán Viktor kijelentését, miszerint luxusprofitot termel az energiaszektor. Mint a szakember kifejtette, nyilvános adatok alapján tudható, mekkora nyereséget termel az ágazat. 2003-ban három százalékot, tavaly öt százalékot tett ki az egész szektor nyeresége. Ami azt jelenti, hogy a kétszáz hazai nagyvállalat között a közép mezőnyébe tartozik az energiaszektor a nyereséget figyelembe véve. Szám szerinti profitjuk 2003-ban 15 milliárd, tavaly 25 milliárd forint volt. Ha pedig a lakossági áram árát vesszük figyelembe, és a politikusi elképzelés szerint 10 százalékkal csökkentenénk az energia árát, ezzel nullára redukálnánk a nyereséget, rosszabb esetben veszteséges lenne a termelés, ami az ellátást veszélyeztetné – vélekedett a szakember.
Hegedűs szerint nem szakmai vita zajlik, hanem választási blöff áldozatai vagyunk: a privatizáció- és multiellenesség egyértelműen a választópolgároknak szól.
2005. 12. 09. (IX/49)
