hetilap

Parragh egy második deáki kiegyezésre kérte Gyurcsányt, mert – mint fogalmazott – olyan megállapodásra lenne szükség, amelyben egyetértenek a pártok az alapvető reformokban. Hozzátette: nem valósítható meg az euró 2010-es bevezetése, ha nem indul el az államháztartás reformja a választások után. Gyurcsány Ferenc elutasította az elnök javaslatát a két nagy politikai tábor programjának összeegyeztethetetlenségére utalva. 

Kamarai elnökként hogyan ítéli meg a jelenlegi és az előző kormány vállalkozáspolitikáját? Az előző ciklusban működött a Széchenyi-terv, aminek újabb változatára készül a Fidesz, a jelenlegi ciklusban pedig több címen, uniós forrásokkal is kiegészült támogatási program működött. Melyik bizonyult hatékonyabbnak? 

– Nem lehet összevetni a kettőt, mert két külön filozófia húzódik meg mögöttük. A jobboldali kormány úgynevezett belsőfogyasztás-vezérelt gazdaságpolitikát valósított meg, amikor megemelte a béreket, és élénkítette a belső fogyasztást. De nem lehet megmondani, kimutatni, hogy sikeres volt-e az a stratégia. A jelenlegi kormány alapvetően liberális filozófiát vall, aminek a lényege leegyszerűsítve, hogy majd „a piac mindent eldönt”. Ebben az esetben azonban eltűnik a védőernyő a vállalkozások felett, éppen most, az uniós integráció időszakában. Pedig most van az a pillanat, amikor leosztják a lapokat, most dől el, melyik cég marad életben, melyik fejlődhet, és melyiknek kell bezárnia a kapuit. Ez a két eltérő gazdaságfilozófia váltakozik a rendszerváltás óta. Sajnos nem lehet ötvözni a kettőt, pedig ez lenne a vállalkozói szféra és az egész ország érdeke, mert a magyar gazdaságban mindkét erőforrás jelen van. Ezért is tettem a kiegyezés korára utaló javaslatomat.

Hallgatva a választási ígéreteket, mennyire optimista? Az eddig elhangzottak alapján milyenek a vállalkozók kilátásai az egyik vagy a másik párt győzelme esetén? 

– Egyáltalán nem vagyok optimista. Természetes, hogy sokat beszélnek a politikusok a vállalkozásokról, hiszen 800 ezer cég működik, és ők nyilván szavazni fognak. Borzasztó nehéz helyzetben vannak ma a kis- és középvállalkozások (kkv), és csak gondjaik egy részének okozója a kormány. A globalizációs folyamat kikerülhetetlen tény a maga kihívásaival együtt, és emellett alkalmazkodni kell az európai uniós integrációhoz is. Számítani kell arra, hogy nálunk is hasonló folyamatok indulnak majd be, mint az előttünk csatlakozó országokban. Számtalan kis cég ugyanis tönkrement vagy átalakult például Ausztriában, Spanyolországban vagy Portugáliában. E két utóbbi, nagy befolyással bíró tényező tehát kormányoktól függetlenül hat a piacra. A vállalkozásokat érintő harmadik probléma az, hogy a kormány érzéketlenséget tanúsít a kkv-szektor iránt. Úgy tűnik, nem érti, miért fontos ez a réteg, és ennek megfelelően nagyon kevés, talán egyetlen jól működő támogatási program van csak, ez pedig a Széchenyi-kártya.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek