Hazánknak milyen a pozíciója a világ turizmusiparában?
– Hagyományosan jó, de az óriási versenyben csak állandó beruházások révén
lehet talpon maradni. Az Új Magyarország program egyik fő irányként jelölte meg
a turizmust mint fejlesztési irányt. Annál is inkább, mert a turizmus
generálfejlesztéseket jelent, tehát nagy az áttételes gazdasági hatása. Az
egészség- és a gyógyturizmus Magyarország kitörési pontja, amely lehetőséget ad
arra, hogy ne tranzitország, hanem célország legyünk.
A magyar gazdaság motorja lehet az idegenforgalom?
– Természetesen. Nyugat-Európában már régóta ez az ágazat biztosítja egész
régiók megélhetését, kistelepülések fennmaradását. Az unió által is támogatott
programok legfontosabb célja, hogy az ország lakosságának jobb életminősége
legyen.
Várható-e a hagyományos turisztikai célpontok szélesebb körű minőségi
fejlesztése?
– Bár erre eddig is sokat költöttünk, hazánk lemaradása e téren még mindig
jelentős. Jelenleg komoly projektek folynak a Balaton turisztikai régió
kialakítására, Budapest fejlesztésére, de említhetném a Duna–Tisza programot,
amely számtalan turisztikai lehetőséget tartalmaz.
Lát-e gazdasági távlatot az úgynevezett városlátogató turizmusban?
– Amíg tartják magukat az olcsó fapados légijáratok, addig mindenképpen. A
hosszú hétvégék döntően a városi turizmusnak, Budapestnek kedveznek. A világ
minden részéről érkeznek turisták, s kimutathatóan egyre többen.
Azt mondják, hogy 2005 rekordév volt az ágazatban. Milyen értelemben?
– A vendégéjszakák számát tekintve és a bevételek tekintetében sikerévet
zártunk. Ennek az is az oka, hogy javult a szállodai férőhelyek minősége. A
belföldi turizmus is megugrott, újra felfedezzük magunknak a magyar tengert.
Kik engedhetik meg maguknak, hogy elmenjenek nyaralni?
– Egyre több család vesz részt belföldi üdülésen, ami a különféle
támogatásoknak is köszönhető. Ezért nemcsak a gyógyturizmus fejlesztése a
célunk, hanem például a falusi turizmus lehetőségeinek a bővítése is.
2006. 04. 07. (X/14)
