A tervek szerint tízezer pedagógus feleslegessé válhat
Első lépésként a biztosításalapú egészségügyi rendszer feltételeinek a
megteremtésére kerül sor. Így nagy valószínűséggel az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár zártkörű részvénytársasággá alakul át, hogy nagyobb
szabadsága legyen különböző egészségügyi szolgáltatások vásárlására. Ezen a
ponton megbukni látszik az SZDSZ programja, amely a több-biztosítós rendszer
bevezetését képviselte, mivel a szocialisták szerint először önmagában a
biztosítós rendszert kell kiépíteni, és azután lehet arról gondolkodni, hogy egy
vagy több lábon álljon. Az SZDSZ képviselői mindenesetre úgy nyilatkoztak,
elképzelhető, hogy 2008-tól megszilárdulnak a több-biztosítós modell alapjai.
Rácz Jenő elmondta, már elkészült az az informatikai rendszer, amellyel nyomon
lehet követni, kinek mennyi befizetése lesz, és milyen szolgáltatásokra
jogosult. A korábbi sajtóhírekre reagálva hozzátette, a kormányprogramba végül
nem került be a korábban híresztelt recept- és vizitdíj bevezetése.
Valószínűleg lesz azonban többféle biztosítási csomag. Az alapdíjat befizetők
alapszolgáltatásokat – például életmentő beavatkozás, szülés – kapnának, ám a
betegségek kezeléséhez vagy különleges, speciális igényekhez magasabb
kategóriájú biztosítási csomagot kell vásárolni. Ez a rendszer működik a
szomszédos Ausztriában vagy Németországban is. Az egészségügyi miniszter
kifejtette, az új finanszírozási rendszerben többet kell vállalniuk a terhek
cipeléséből azoknak, akik jobb módúak, és többet kell kapniuk azoknak, akiknek
nagyobb a szükségük. Részleteket nem árult el arról, mit takar a „többet
vállalni” kifejezés, ám sajtóhírek szerint havi ötezer forintos hozzájárulás
fizetése vár ránk.
A kormányfő internetes naplójában az ország előtt álló reformokkal kapcsolatban
kifejtette, hogy azok az egyes társadalmi csoportok számára óhatatlanul
érdeksérelemmel járnak. „A készülő reformok egyike-másika nyilvánvalóan érinti
majd azokat a hétköznapi életviszonyokat, amelyekhez hozzászoktak az emberek. Az
idén is növekednek a reálbérek, ám nem akkora mértékben, ahogy azt a korábbi
években megszoktuk. Ezzel együtt is muszáj egy sor változtatást megtenni, mert
ha nem tesszük meg, az nem egyszerűen bátortalanság, hanem előbb-utóbb károkozás
– írja Gyurcsány Ferenc. – Az előttünk álló esztendőkben Magyarország
legintenzívebb reformkorszaka következik” – teszi hozzá.
Fotók: Somorjai László