Öttel kevesebb minisztérium és parlamenti bizottság, szolidabb képviselői és
államvezetői javadalmazások – ezekkel a lépésekkel foglalkozott első ülésén az
új parlament hétfőn. Ugyan senki nem gondolhatja komolyan, hogy jobban megy majd
az ország sorsa, ha az 500 ezer forintos havi fixet hazavivő képviselők ezentúl
nem utazhatnak ingyen a BKV-járatokon, vagy hogy csak egy bizottsági tagság után
vehetik fel a 150 ezer forintos pótlékot, e szimbolikus lépések mégis – először
a rendszerváltás után – azt üzenik, hogy a politikai elit magán kezdi a
takarékosságot.
Kérdés persze, hogy mennyit lehet megspórolni a parlament által megszavazott
csomaggal. Több minisztérium összevonásával nyilvánvalóan sok ember feleslegessé
válik, ám elbocsátásuk átmenetileg pluszkiadásokkal jár a végkielégítések, a
munkanélküli segélyek vagy az átképzések miatt. Ám jövőre a becslések szerint
100 milliárd forinttal kevesebbe kerülhet az adófizetőknek a legfelsőbb
politikai szféra eltartása.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese kérdésünkre
elmondta, hogy az idén akár 300-350 milliárd hiánycsökkentés végrehajtása is
lehetséges, jövőre pedig 700-800 milliárd is megtakarítható. De emellett
szükséges azoknak a reformoknak az elindítása is, amelyek az idén még nem
jelentenek megtakarítást – mint például az egészség- vagy oktatásügy –, de a
következő években igen, sőt helyet készíthetnek későbbi adócsökkentéseknek.
Belyó Pál, az Ecostat igazgatója szerint is reális cél 300 milliárd forint
megtakarítás az idén, jövőre pedig akár 1000 milliárd feletti összeget is lehet
spórolni. Tekintettel arra, hogy egy minisztérium éves büdzséje 8-10 milliárd
forint, a most bejelentett változások révén 100 milliárd megtakarítható éves
szinten. Az esetleges elbocsátások miatt nem kell aggódni – mondta az igazgató
–, nem fogják érezhetően megdobni a munkanélküliek számát, mert el tudnak majd
helyezkedni a privát szférában. Ha sikerül ebben az ütemben csökkenteni az
államháztartás hiányát, elérhető közelségbe kerülhet az euró 2010-es bevezetése.
Látható, hogy más, hasonló gondokkal küzdő országok sikerrel viszik véghez a
nálunk most szerveződő reformokat, lépéseket – tette hozzá. Németországban
például a forgalmi adó emelése, a jövedelemadók kivételeinek a megszüntetése
mind hozzájárulhatnak az egyensúly megteremtéséhez.
Az államigazgatást érintő intézkedéseken kívül a lakossági és vállalkozói
szférára is változások várnak a közeljövőben. Még az idén várhatóan 15-ről 20
százalékra emelkedik az áfakulcs, az eva adója legalább 20 százalékra nőhet, és
arra is számítani kell, hogy néhány százalékkal magasabb munkavállalói járulékot
kell fizetni. Nem világosak még az egészségügyireform-intézkedések hatásai,
viszont 2007-ben jön az ingatlanadó.
Karsai kiemelte, hogy az említett várható intézkedések az infláció átmeneti
emelkedését vonják maguk után, az idei évre prognosztizált 2 százalék helyett az
év végére akár a 3,6 százalékot is elérheti a pénzromlás üteme. Ez egyrészt a
kilátásba helyezett gázár-, illetve az áfakulcs-emelésből és a tartósan magas
energiaárakból adódik össze. Elképzelhető még az is, hogy egyes hatósági áras
termékek, mint például a távhőszolgáltatás ára vagy az illetékek, szintén
emelkednek. Mindezek befolyással lehetnek a reálbérekre is. Az idén még elég
szépen, 4 százalék körüli mértékben emelkednek, de jövőre a tovább növekvő
infláció miatt ennél jóval szolidabban, 1 százalék alatti mértékben nőnek –
szögezte le Karsai Gábor. Ez egybecseng azzal, amit a miniszterelnök is
említett: 2007–2008 lesz a nagy változások éve, amikor az előző években
megszokottakhoz képest lényegesen kisebb mértékben növekednek majd a reálbérek.
2009 már könnyebb lesz – emlékeztetett Karsai László.
Belyó Pál, az Ecostat igazgatója nem ért egyet kollégájával. Lapunknak
kifejtette: nem kell arra számítani, hogy drámai mértékben csökken a reálbér
növekedése. Igaz, kisebb mértékben növekszik majd a következő években, mint a
mögöttünk álló időszakban, de a reformok hatása ellenére is hozzávetőlegesen 2-3
százalékkal bővülhet.
2006. 06. 02. (X/22)
