Fotók: Somorjai László
Azt hittük, eltévedtünk – mondja egy osztálykirándulást vezető pedagógus a
vadonatúj terminál előtt, amikor az idáig vezető útról kérdezzük. Pedig nem
tévedtek el, ez a magyar valóság. A Zala megyei Sármellék határában megépült
FlyBalaton repülőteret a volt szovjet katonai repülőtéren keresztül lehet
megközelíteni: a falu közepesen leharcolt útjáról egy hatalmas vaskapun
keresztül lépünk be
hova is? Az első benyomások az egykori építőtáborokat
idézik, és lám, mintha valaki direkt így szervezné, szembejön egy zöld Robur.
Néhány melós egy amúgy is omlásnak indult épületet bont, társuk egy szál motoros
kaszával száll harcba a derékmagasságig érő gaz ellen.
A falu közepesen leharcolt útja autópályának tűnik ahhoz képest, amin most
haladunk. Az ajánlott legnagyobb sebesség 20 kilométer/óra.
Mintha savas eső áztatta volna, fekete, Rákosi-barokk stílusú épületek mellett
haladunk. Ami mozdítható volt, mindent elloptak. De vajon miért kellett
felgyújtani a mozdíthatatlant?
A burjánzó növényzetből időnként kikandikál egy-egy embert formázó
deszkatákolmány: anno céllövészetre használták az elvtársak.
Balra katonai bunker – egykor hangárként szolgált –, jobbra szintén katonai
bunker, majd a változatosság kedvéért következik a Bunker Büfé. Sör, bor, rövid,
valamint „satöbbi” a kínálat, legalábbis a felirat szerint, mert élő lélek a
közelben nincs sehol.
A nyolcadik bunker után verbális megerősítésre szorulunk. Mondjuk hangosan:
igen, ez a sármelléki nemzetközi repülőtér!
Pedig nem, ez csak az a fele a 400 hektáros területnek, amely továbbra is a
helyi önkormányzat kezelésében áll, és amelyen keresztül vezet a másfél
kilométeres út a FlyBalaton repülőtérhez.
Zóka István üzemeltetési igazgató. Felszállóágban a regionális repterek
2006. 06. 02. (X/22)
