hetilap

Fotó: AP

A múlt heti G8 konferencia résztvevői a közel-keleti háborúért a terrorizmust
és a terrorszervezeteket tették felelőssé. A radikális Hamasz-kormány
egzisztálása óta a Nyugatról érkező segélyek elmaradása miatt a Palesztin
Hatóság a pénzügyi csőd szélére került. Mintegy 165 ezer alkalmazott március óta
nem kap fizetést, köztük az elméletileg legjobban kereső biztonsági erők tagjai
sem. A segélyek elmaradása gyakorlatilag a Hamasz Izrael-ellenes politikájának
és véres terrorakcióinak az egyenes következménye.

A háborús helyzet miatt még súlyosabbá vált a helyzet Gázában, ahol
gyakorlatilag megbénult a gazdaság, a közlekedés és az energiaellátás egyaránt.
Izrael segélyszállítmányokkal igyekszik enyhíteni a kritikus helyzetet, amely az
erőmű és a repülőtér bombázása után előállt. Vizet, elektromos áramot és
üzemanyagot is szállítanak a bajba jutott lakosságnak. Ehud Olmert izraeli
kormányfő hangsúlyozta, hogy a támadások ellenére egyáltalán nem céljuk a civil
lakosság elpusztítása. Ugyanakkor a Hamasz infrastruktúrájának lerombolása a
lakosság életfeltételeit is sújtja, akiknek biztonságuk megőrzése érdekében
gyakran otthonaikat is el kellett hagyniuk. Az ENSZ menedékhelyeket és
élelmiszert biztosít a menekülőknek: John Ging, az ENSZ gázai operatív
igazgatója vezetésével 725 ezer élelmiszercsomagot juttatnak el a közel másfél
millió gázainak.

Izrael viszonylag erős gazdaságát több szempontból is megviseli a kétfrontos
háború, ami önmagában is nagyon sokba kerül. A Szentföldre látogató zarándokok
egymás után mondják vissza a lefoglalt turistautakat. Miután Haifát is belőtte a
Hezbollah, Izrael tengerparti szállodái már konganak az ürességtől, pedig a
tengerparton most van a főszezon. Rafi Haber, az izraeli hotelszövetség elnöke
még bizakodó, ugyanis az USA-ból érkező keresztény zarándokok szeptembertől
várhatók, és talán addigra elhallgatnak a fegyverek. Az európai zarándokszezon
viszont éppen most kezdődik, de úgy tűnik, hogy ennek egy időre lőttek.

A Szíria és Irán által távirányított Hezbollah által kiprovokált fegyveres
konfliktus halálos lehelet a libanoni gazdaság számára. A gazdaság első áldozata
az utóbbi időben egyre burjánzó turizmus. Libanon a térség államaihoz képest
virágzó gazdasággal és turizmussal rendelkezett, emiatt „a Kelet Svájca”
megtisztelő elnevezéssel is illették. Idén az év első öt hónapjában 460 ezer
turista látogatta meg, ami csaknem a duplája az előző évi látogatói számnak. A
libanoni turisztikai miniszter 2006 év végéig másfél millió turista érkezését
tervezte, ami közel két és fél milliárd dolláros bevételt generált volna a
közel-keleti államnak. Libanon fő valutaforrása a turizmus, ami a 2005
februárjában meggyilkolt miniszterelnök, Rafik al-Hariri elleni merényletet
követően 10 százalékkal csökkent. Főleg gazdag szaúdiak szerettek vásárolni
Bejrút elegánsabb üzleteiben, és az idei első félév kecsegtető forgalmakat
hozott. A Hezbollahot a legmagasabb szintről kérték fel, hogy „felelősséggel
járjon el Libanon nemzeti érdekeit szem előtt tartva”, a Hezbollah azonban
inkább a fegyveres konfliktus kiélezésében érdekelt, mintsem a libanoni
gazdasági mutatók javulásában. Izrael a Hezbollah infrastruktúráját, épületeit
romokba döntötte. A bejrúti reptér és a kikötő bombázása után menekültáradat
indult Bejrútból, most már nemcsak a turisták, de a lakosság és a külföldi
diplomaták, vendégmunkások is elhagyják a puskaporos hordóvá vált térséget.

A közel-keleti válság azonban nemcsak az érintett országok gazdaságát csapolja
meg, az olajárak emelkedése miatt az egész világ „vigyázó szeme” újra a térségre
irányult.

A 95-ös benzin ára adókkal és adók nélkül

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek