A jövőben várhatóan emelkedik a diákhitel összege – válaszolta részletek
közlése nélkül Hiller István oktatási miniszter egy minapi tévéműsorban, amikor
a fejlesztési részhozzájárulásként (fer) emlegetett tandíj bevezetéséről
faggatták a tárcavezetőt. Azóta napvilágra hozták a tervbe vett változtatások
részleteit is: egyfelől kibővítik a jogosultak körét – az eddigieken felül
szeptembertől a doktoranduszok, a szakirányú továbbképzésben részt vevők,
illetve a külföldön diplomát szerezni szándékozó magyar állampolgárok is
folyamodhatnak a kölcsönért. Emelkedik a korhatár is: az eddig érvényben levő 35
éves plafont 40 éves korig tolják ki. Legfontosabb változás ugyanakkor a
felvehető összeg nagyságának emelése, a költségtérítéses hallgatók szeptembertől
akár havi 40 ezer forinthoz is hozzájuthatnak – igaz, ennek az az ára, hogy a
szokásos hattal szemben keresetük nyolc százalékát lesznek kénytelenek a jövőben
törlesztésre fordítani.
A diákhitel a köztudatban egy kedvezményes, bőkezű állami támogatásban részesülő
kölcsönformaként ismert. Csillag Tamás, a Diákhitel Központ vezérigazgatója
ezzel szemben az egyik legfontosabb sikerüknek nevezte azt, hogy az indulástól
számított ötödik évre elérték, hogy a hallgatói hitelrendszerben közvetlen
költségvetési támogatás nincs – „a rendszer önmagát tartja el” – nyilatkozta. A
hitel után fizetendő kamat jelenleg valamivel tíz százalék felett van. Mivel az
adósság már a diákévek alatt is ezzel a kamatlábbal növekszik, így az a diák,
aki öt éven keresztül a maximális összeget – immáron az évi 400 ezer forintot –
vette fel, felnőtt életének mintegy két és fél millió forintos adóssággal vághat
neki. Egyes esetekben nem elképzelhetetlen, hogy a diákévek alatt felhalmozott
adósságot a munkával töltött évek során az adós nem tudja teljesen
visszafizetni, így néhány bulizással töltött egyetemi éjszakáért cserébe akár
nyugdíjba lépésig vonhatják a béréből a fizetés hat vagy nyolc százalékát.
2006. 07. 14. (X/28)
