A kormányzat az APEH és a munkafelügyeletek segítségével akarja
szabálykövetőbb magatartásra rábírni a közalkalmazotti szférát, amelynek szinte
minden területén – a minisztériumokig bezárólag – jellemző a munka kiszervezése
közalkalmazottiból vállalkozóiba.
A szakbizottsági ülésen ugyanakkor elhangzott: az egészségügy annyira sajátos
ágazat, hogy speciális munkajogi szabályozást igényel. Egy színházat be lehet
zárni, de egy kórháznak akkor is működnie kell, ha csak egy orvos marad benne. A
hatályos törvények együttesen alkalmazhatatlanok az egészségügyben, hiszen az
általános orvoshiány miatt az ügyeleti rendszert a tisztán közalkalmazotti
foglalkoztatási rendszerben összeomlás fenyegeti, mivel csak a törvényes
munkaidőt megsértve lesznek képesek a kórházak a folyamatos betegellátást
biztosítani. Ezért az ügyeleti munkavégzést – amelynek minden perce munkaidőnek
számít az LB 2004-es határozata szerint – ki kellene vonni az általános
munkajogi és törvényi szabályozás alól. A szakbizottság javaslata szerint
azonnali jogszabály-módosításokra van szükség. Egyrészt a munkafelügyeleteknek
készült irányelvbe azonnal és egyértelműen be kell iktatni a szabad foglalkozású
és a közreműködő vállalkozói orvosi tevékenység fogalmát. Másrészt a sürgősségi
ügyeleti tevékenységben a munkajog, a járulék és az adójog területén egyaránt
érvényesíteni kell a sajátos munkaköri szempontokat.
A szakemberek legalább fél éves átállási időt kértek, s mint elhangzott: a
kórházakkal vállalkozási szerződésben álló orvosok adózása akkora költségvetési
lyukat okoz, amin egy levegőmolekula még épp átfér, de egy vízmolekula már
semmiképp. Információink szerint a most megszüntetett kiskapu eddig azt
jelentette, hogy a kórházak legnagyobb kiadását jelentő bérköltségeket
lefaraghatták úgy, hogy egyes szakorvosok vállalkozókként dolgozhattak, ami
annyival jelentett nekik többet, amennyit le bírtak írni az adójukból. Golub
Ivánnak, a Magyar Kórházszövetség elnökének elmondása szerint a vállalkozások
felszámolásával várhatóan 30-35%-kal csökkennek a keresetek, a kórházak
bérkiadása viszont 50 százalékkal nő. Számításaik szerint egy nagyobb megyei
kórházban a váltás 500 millió és 1 milliárd forint közötti költségnövekedést
idéz elő.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke lapunknak elmondta, hogy a kialakult
helyzet több éves folyamat és nemtörődömség eredménye, amiben a kormány is
hibás, ráadásul a tapasztalat szerint ezek a szerződések nem is színleltek, csak
most annak tekintik őket. Kényszerből jöttek létre, többek között azért, mert a
doktorok képtelenek megélni a közalkalmazotti bérük nettójából. „Az is megoldás
lehet, ahogy Szekszárdon tették – hangsúlyozta az elnök –, ahol ügyvédeket
hívtak, és átalakították a szerződéseket, vállalva azt, hogyha ellenőrzés lesz,
a bíróságon folytatják.” Éger szerint a hosszú távú megoldást a kötelező
pihenőidő és a vezérelt munkaidő-szervezés bevezetése jelentheti, de plusz
források bevonása nélkül ez sem fog menni.
Éger István
2006. 07. 07. (X/27)
