hetilap

Fotó: AP

Soros György 27 millió dollárt, azaz mintegy 6 milliárd forintot tett le a
demokraták oldalán a legutóbbi elnökválasztáson, hogy megakadályozza Bush elnök
újraválasztását. Ez nem túl nagy összeg Soros számára, ugyanis alapítványának
éves költségvetése 400 millió dollár, a szándéka mégis komoly. A választásokon
nem sikerült megakadályozni Bush sikerét, mára azonban az amerikai társadalom
jelentős része szembefordult az elnök politikájával. Soros ezt a hátszelet
próbálja meglovagolni, és legújabb könyve, a The Age of Fallibility nem másról
szól, mint a Bush-adminisztráció kőkemény kritikájáról.

Soros szerint az elnök nincs birtokában az abszolút igazságnak, ezért
megtévesztő részéről úgy fellépni, mint aki pontosan tudja a választ a világ
kríziseinek megoldásában. A terror elleni háborút, így az iraki beavatkozást is
fiaskónak tartja a neves üzletember, mivel szerinte éppen az ellenkező hatást
érte el Amerika, mint amit szeretett volna. „A terroristák ártatlan embereket
ölnek politikai célokból. A terror elleni háborúban az ellenség megfoghatatlan,
ezért nagyon sok az ártatlan áldozat, több, mint egy »hagyományos« háborúban.
Ezzel a terroristák célja valósul meg, rengeteg ártatlan ember hal meg politikai
okból, ami gerjeszti a világban az Amerika-ellenességet – véli Soros. – Ez
komolyan veszélyezteti a demokráciánkat és a nyílt társadalmat.”

Kőkemény kritikái ellenére Soros az USA-t egy olyan demokratikus országnak
tartja, ahol mindenki szabadon, retorziók nélkül mondhatja el véleményét, éppen
ezért él ő is Amerikában. A Newsweek azon kérdésére, hogy támogatná-e most az
amerikai csapatok iraki kivonulását, határozott nemmel válaszolt. Nem lenne
időszerű most egy polgárháborús helyzetben kivonni az amerikai csapatokat,
hiszen ez olyan mértékű regionális háborúhoz vezethet, ami az egész Közel-Kelet
stabilitását veszélyezteti. A Közel-Keleten amúgy is instabil a politikai
helyzet, de Soros szerint az USA hibás nemzetközi fellépése következtében ez
most már az egész világról elmondható.

Az üzletember amiatt is bírálja a republikánusokat, mivel azok nem vetnek gátat
a tőkepiacok „vadkapitalista” folyamatainak, és nem szabályozzák azt a
folyamatot, amely során a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek
lesznek. A New York Times egyik újságírónője egyszer ironikusan arra
emlékeztette Sorost, hogy a kapitalizmus jelenlegi rendszeréből kevesen húztak
nagyobb hasznot, mint ő maga. A tőzsdeguru ezt készséggel elismerte, sőt azt is,
hogy ő maga is elvesztené vagyonát, ha az általa javasolt tőkepiaci szabályozás
érvénybe lépne. Slavoj Zizek szlovén filozófus többek között az ilyen
mondataiért nevezte Sorost „liberális kommunistának”. Kérdés, vajon engedné
Soros, hogy csődbe menjen csak azért, hogy neki legyen igaza? Soros szerint az ő
pénze arra jó, hogy nézeteire odafigyeljenek, mert ha csak egy egyszerű
értelmiségiként mondaná ugyanezeket, senki nem venné komolyan, így viszont
vagyona biztosítja számára a pódiumot.

A milliárdos szerint a globális energiaválság hosszan el fog húzódni, ugyanis
politikailag instabil, megbízhatatlan országok – mint Irán, Venezuela vagy akár
Oroszország – birtokolják az egyre fogyóban lévő kőolaj- és földgázkészletek
jelentős részét. Soros az amerikai gazdasággal sem elégedett, szerinte
fokozatosan véget fog érni az amerikai fogyasztók túlköltekezése, ami jelenleg
az egész világgazdaságot energizálja. Öt százalékkal többet költenek az
amerikaiak, mint lehetne. Ha spórolni kezdenek, akkor az egész világgazdaság
lelassul.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek