A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által bejelentett beruházások
az elmúlt két évben közel 800 milliárd forintos értéket képviseltek, és több
mint 18 ezer 500 új munkahelyet teremtettek. Az elektronikai üzemektől az
autóiparon át a napelemgyárig Magyarországnak olyan multinacionális vállalatok
szavaztak bizalmat ebben az időszakban, mint a Robert Bosch-csoport, az
Electrolux, a Nokia, az Audi, a Denso vagy a Hankook Tire. A GKM munkatársai
jelenleg a „Hunsider” nevű roadshow keretén belül, európai és tengerentúli
helyszíneket érintve tartanak előadásokat a kormány befektetésösztönzési
politikájáról. Mindeközben a külföldi befektetői piac „vigyázó szemeit” a
budapesti eseményeken tartja.
Belyó Pál, az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója
(képünkön) a Hetek kérdésére megerősítette: az elmúlt hetek eseményei nem
okoztak drámai változásokat a külföldi tőke beáramlásában. Bár a pénzpiacoknak a
belpolitikai helyzetre adott reakciói néha naponta többször is változtak, a
tőkepiaci változások számára az eltelt idő túl rövid volt. Ennek oka az, hogy
egy befektetést vagy akvizíciót olykor hosszas előkészítési és megvalósítási
folyamat jellemez. Ennek ellenére tapasztalható egyfajta kivárás, élénkebb
figyelem, gondosabb analízis a befektetők részéről – állítja Belyó. A
konvergenciaprogram brüsszeli elfogadása és a parlamenti bizalmi szavazás
pozitív eredménye viszont jótékony hatással volt a befektetői optimizmus
visszaszerzésére. A szakember szerint a külföldiek többsége a mai napig nem érti
pontosan, miért következtek be az elmúlt időszak eseményei. Ráadásul ebben a
helyzetben felelős politikai személynek negatív megnyilatkozásokat tenni a
kormányfőnek címezve – Belyó szerint – felér egy gazdasági bűntettel.
Lapunk megkeresésére több éve Magyarországon működő, külföldi tulajdonban lévő
vállalatok értékelték befektetéseik helyzetét és jövőjét a belpolitikai és
pénzpiaci változások tükrében. A megkeresett vezetők azonban a kényes helyzetre
és cégeik minden politikai oldaltól való függetlenségének megőrzésére hivatkozva
csak anonim módon nyilatkoztak. Az egyik, kozmetikai és tisztítószerek területén
piacvezető vállalat vezetője elmondta: 1987-ben alapított magyar leányvállalatuk
jelenleg 900 főt alkalmaz három gyártóüzemében és budapesti kereskedelmi
központjában. A tulajdonosi kör az elmúlt két évtizedben közel 200 millió
dollárt invesztált magyarországi tevékenységébe. A vezérigazgató szerint „még
mindig jobb egy negatív, de kiszámítható gazdasági trendet követő program, mint
egy beláthatatlan következményeket generáló bizonytalanság”. A jelenlegi
helyzetben egy külföldi tulajdonban lévő vállalat helyzete több okból sem
könnyű. Egyrészt a többmilliárdos forgalmat alacsony árrésen bonyolító
termelővállalatok számára a legkisebb árfolyam-ingadozás is súlyos veszteségeket
generál. Másfelől az éves terveket felboríthatja a megszorító intézkedések
költségnövelő hatása és az ebből eredő vásárlóerő-csökkenés. A reformprogram és
az elmúlt hetek zavargásai tehát egyaránt éreztetik hatásukat, a különbség az,
hogy a megszorítások hosszú távú hatásaival lehet kalkulálni, és azokra fel
lehet készülni, a politikai forrongásokra azonban nem.
Egy másik – szintén neve elhallgatását kérő – vállalatvezető úgy vélte: sem a
kormány konvergenciaprogramja, sem az ellenzék reformalap-elképzelése nem hosszú
távú megoldás. A konvergenciaprogram hiányossága, hogy bár részletesen taglalja
a költségvetési hiány csökkentésének mechanizmusát, nem ad választ a hosszú távú
egyensúlyteremtésre, nem látszanak benne még világosan a pozitív intézkedések. A
reformalapról szólva nemes egyszerűséggel elmondható, hogy több kérdést vet fel,
mint amennyit megválaszol, ezért nem is lehet azt komolyan mérlegelni.
2006. 10. 13. (X/41)
