„Meglévő tőke és vendégkör nélkül elhelyezkedni és talpon maradni szinte
lehetetlen manapság” – mondta el érdeklődésünkre Végh Zsuzsa, a fodrászokat,
kozmetikusokat, manikűrösöket is tömörítő Magyar Országos Szakmai Ipartestület (MOSZI)
ügyvezetője. A szakember szerint – más szolgáltatásokhoz hasonlóan – 2000 és
2005 között valóban nagyon felfutottak a hagyományos szépségipari szakmák, de
tavaly óta ezen a területen is stagnálás vagy visszaesés figyelhető meg. Ennek
oka egyrészt az országos szintű gazdasági viszszaesés, másrészt rendkívül
telítődött a szakma. „Hosszú ideje nagyon népszerű a fodrász-, kozmetikus-,
manikűrős-, pedikűrös- vagy masszőrképzés, de a végzettek egyre nagyobb hányada
nem tud elhelyezkedni” – mondja Végh Zsuzsa. A kereslet is megnőtt ugyan,
különösen a városokban, de egyre élesebb verseny dúl a szakmákon belül: csak az
tud tartósan piacon maradni, aki az újdonságok tekintetében is naprakész, tehát
állandóan képezi magát. A szépségipar ugyanolyan gyorsan fejlődik, mint az
űrkutatás, egyre korszerűbb eljárások látnak napvilágot, haladni kell a korral,
az üzleti dizájntól kezdve a legkülönfélébb szakmai módszerekig. Rengeteg
gyakorlás, drága kellékek, naprakész információk és kapcsolatrendszer kell a
megmaradáshoz. „Az is megesik – ismeri el Végh Zsuzsa –, hogy a fantasztikus
üzletberendezés és a csillagászati árak csak a kábítás eszközei, és nem
párosulnak megfelelő szaktudással.”
Átlagon felüli munkabírással lehet csak piacon maradni – vélik egybehangzóan
régóta pályán lévő, pesti női mesterfodrászok is, akik viszonylag szolid árakon
dolgoznak: egy hajfestés és vágás náluk 6-7 ezer forintba kerül, s havi
jövedelmük tisztán 200 ezer forint körülire tehető, bár e tekintetben elég nagy
a szórás. Ugyanakkor egy belvárosi „hajstúdióban” 10 ezer forint alatt nem
nyúlnak hozzá senkihez, amibe a MOSZI vezetője szerint a magas rezsiköltségek is
erősen belejátszanak. Ráadásul a szakképzés sem olcsó, amit szintén ki kell
termelni: egy OKJ-s műkörmös- vagy kozmetikusképzés 3-4 hónapig tart, 300 ezer
forintba kerül, a szükséges alapanyagokkal és eszközökkel együtt, amelyek
önköltségesek. Nagyon feljött a műkörömépítés, ahol jelentős a diplomás
átképzettek aránya. Annak ellenére nagy a kereslet a szolgáltatás iránt minden
társadalmi szegmensben, hogy az árak a sima lakkozás 500 forintos tarifájától a
leggyakrabban kért porcelán vagy zselés műköröm csodák 6-8 ezer forintos áráig
terjednek, utóbbi művelet négyhetente renoválandó 3 ezerért.
Arról semmilyen kimutatás vagy becslés nem létezik, hogy a szépségipar
Magyarországon mekkora éves forgalmat bonyolít le. A KSH-tól kapott,
2001–2003-ra vonatkozó információink szerint az derül ki: ebben az időszakban a
fodrászat, szépségápolás és fizikai közérzetet javító szolgáltatások
kategóriáiban egyaránt növekedés volt tapasztalható, országszerte nőtt a működő
vállalkozások (25 ezer) és a foglalkoztatottak (34 ezer) száma.
A kilencvenes évek végéig a gépesítés jelentette a versenyt, azóta a talpon
maradás sokhelyütt bevált módszere a komplex szolgáltatásokat nyújtó centrumok
létesítése lett. Ez elsősorban a fitneszhez, mint alapszolgáltatáshoz kapcsolt
„járulékos” szakmákat jelenti, ingyen vagy kedvezményes áron, ilyen a manapság
húzóágazatnak számító szauna és szolárium, továbbá a manikűr, kozmetika,
fodrászat stb., de például a 12 éve létező Arnold Gym Sportcentrumban
internetezésre és gyermekvigyázásra is van lehetőség. Vezetője, Szatmári Szandra
testnevelés–földrajz szakos tanárból lett személyi edzővé. Elmondása szerint
délelőttönként a vállalkozók, délután a közalkalmazottak, hétvégeken a családok
keresik fel a centrumot, a férfi-nő arány kiegyensúlyozott, a látogatók főleg
20–40 év közöttiek. A vevőközpontúság jele, hogy egy-egy exkluzív vendég igénye
esetében akár éjfélkor is kinyitnak. Nyilván megéri, hiszen Török József, a Fila
Fitnesz Centrum vezetője például a vendéglátóipart hagyta ott a szépségipar
kedvéért, míg mások korábban őrző-védők voltak.
Az egészségiparral összefonódva feljövő szépségipar nem élvez különösebb állami
támogatást. „Minden kormányzati retorikával ellentétben a mostani vagy az előző
nemzeti fejlesztési terv keretében elnyert pályázatok között alig szerepel a
szépség- vagy egészségipar” – erősítette meg kérdésünkre Oláh Ingrid, a nemrég
zárult SPA&Wellness egészségturisztikai szakkiállítás igazgatója. A Magyar
Turizmus Zrt. által tavaly a hazai gyógy- és wellness-szállodák vendégeinek
körében végzett kutatás szerint évente 7 millió külföldi vendégéjszaka
kapcsolódik a gyógyturizmushoz, a külföldiek 88,3 milliárd forintot költenek
ebben a szegmensben, a belföldiek pedig becslések alapján 50 milliárdot. Érdekes
módon a wellness-szállodák éves vendégforgalmának kétharmadát honfitársaink
adják.
2006. 11. 24. (X/47)
