hetilap

„Régi csibészek”

aranylemezzel

„Reménykedünk, hogy kifelé tartunk a problémából. Hosszú évek után talán ez
az év lesz az első, amikor már nem zuhan tovább a piac – nyilatkozta lapunknak
Musinger Ágnes, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének ügyvezető igazgatója.

A zuhanó tendenciát jól mutatja, hogy egyetlen év alatt, 2005-ben az előző évhez
képest több mint 23 százalékkal kevesebb hanglemez fogyott, de a DVD-k, videók
tekintetében is 15 százalékot meghaladó volt a visszaesés. Mindez 1999-hez
képest 5-6 milliárdos bevételkiesést jelent a szakmának. Egy hazai fogyasztó
évente alig ezer forintot költ CD-re, ami azt jelenti, hogy fejenként egy fél
lemezt veszünk évente. Mára szinte eltűntek a hanglemezboltok, a zenei lemezek
70-80 százaléka bevásárlóközpontokban, szupermarketekben, gyakran nagy kosarakba
ömlesztve, szó szerint turkálva kel el néhány száz forintért, ám a forgalom
ennek ellenére is csökkenő tendenciát mutat.



Máshol sem jobb

„A hanglemez piac visszaesése nem magyar sajátosság, világméretekben hasonló
jelenségekkel találkozhatunk” – mondta Musinger Ágnes. Évről évre csökkenteni
kell az arany-, illetve a platinalemez alsó határát: a rendszerváltás előtti 100
ezer helyett ma már 7500 példányt kell csupán eladni az aranylemez, és 15 ezret
a platina státuszért. De hasonló számok forognak Csehországban is, Szlovákiában
viszont már csak 3000, a külföldi előadóknál pedig 1000 az alsó határ.
Franciaországban nagyságrendekkel magasabban van a léc, 75 ezer eladott lemez
után számít aranylemeznek, amit a közelmúltban csökkentettek le a 150 ezerről.


„Az, hogy kevesebb fizikai hanghordozó fogy az üzletekben, nem azt jelenti, hogy
kevesebben hallgatnak zenét – mondta a Heteknek Bródy János –, hanem azt, hogy
kevesebben vásárolnak CD-t”. A legnagyobb gondot valóban a zenei CD másolása,
illetve az internetről való illegális letöltések okozzák. Minden megvásárolt
zenei CD-re 3-4 másolt lemez jut. 30 millió otthoni CD-író került forgalomba, és
becslések szerint ennek 90 százalékán másolnak is zenei CD-ket.

„Bíznunk kell benne, hogy az emberek előbb-utóbb meglátják: ha ez folytatódik
tovább, egyszerűen nem lesz zene, mert a kiadóknak nem éri meg lemezt kiadni.
Mindez a zene megöléséhez vezet”– mondta lapunknak Geszti Margit, a Sony BMG
ügyvezető igazgatója.

A másolási hullám egyik oka lehet, hogy a hazai keresetekhez képest relatíve
drágának számít a CD. Az árak nagyságrendileg akkorák, mint a világon bárhol, ám
a keresetek jóval alacsonyabbak. De az anyagi kondíciók mellett morális kérdések
is felmerülhetnek. „Sajnálatos módon nálunk egyfajta összekacsintó trükknek,
elhanyagolható dolognak számít a közvéleményben a zenék másolása, miközben
köztudott, hogy a törvény lopásnak minősíti” – mondta Rózsa István, a Rózsa
Record’s igazgatója.

Benkő László, az Omega együttes billentyűse és zeneszerzője szerint rabló-pandúr
helyzet alakult ki a lemezpiacon. A rablók itt is, mint az élet más területein
mindig lépéselőnyben vannak a pandúrokkal szemben – fejtette ki kérdésünkre
Benkő, aki egyébként magasnak tartja az árakat.



Album helyett koncert

„Nem könnyű a védekezés a másolásokkal, de az illegális letöltésekkel szemben
sem – tette hozzá Musinger Ágnes. – Folyamatosan figyeljük a
tartalomszolgáltatókat, és amennyiben jogosulatlanul engednek zenét letölteni,
felszólítjuk őket, hogy távolítsák el a weblapjukról. Amennyiben ezt nem tennék
meg, jogsértést, bűncselekményt követnek el, amiért akár nyolc évig terjedő
szabadságvesztés szabható ki.” Musinger azonban hozzátette, nem tud arról, hogy
bárkit is börtönbüntetésre ítéltek volna, inkább elnéző magatartás tapasztalható
a hatóságok részéről, visszaesőknél is maximum felfüggesztett szabadságvesztést
szabnak ki.

„Valóban nem könnyű érvényesíteni a jogszabályokat, de a világ más tájain vannak
pozitív fordulatok” – mondta Rózsa István. „Szingapúrban sikeresen túlléptek
ezen a problémán, mégpedig úgy, hogy 15 hamisítót elítéltek és börtönbe zártak.
Ez kellő elrettentő erőnek számított. Dél-Koreában mára 90 százalékban legális a
letöltés, pedig ezekben az országokban voltak a hamisítások talán legnagyobb
gócpontjai”.

A hanglemezpiac ilyen mértékű zsugorodása nem csak a kiadókat, hanem az
előadóművészeket és a zeneszerzőket is érzékenyen érinti. Az elmúlt években
tíznél is több kiadó és számos hanglemezbolt szűnt meg Magyarországon. A talpon
maradó kiadók jellemzően kevesebb lemezt adnak ki, és igyekeznek az úgynevezett
fizikai hanghordozókon (CD, DVD) kívül másfajta csatornák felé nyitni.

A közel húsz éve sikeresen működő Rózsa Record’s is korlátozza a lemezkiadást,
mint Rózsa István lapunknak kifejtette, nem tervez újabb előadókkal szerződést
kötni. A már meglévő szerződéseket teljesíti, így az archívum értékét növeli.
Nyitott ugyan-akkor a stabilabbnak tűnő koncertpiac felé, amely jobban tartja a
pozícióját. A koncerten részt venni kívánóknak ugyanis meg kell vásárolniuk a
jegyeket.



Csengető hangok

Geszti Margit a Sony BMG vezetőjeként úgy tapasztalja, hogy a fizikai
hanghordozókkal ellentétben a csengőhangok, illetve a szabályozott, azaz
fizetőssé tett digitális letöltések piaca dinamikusan nő. „A
telefontársaságoktól, a zenéket letöltő ügyfelektől származó bevételek ugyan még
nem fedezik a lemezpiacból eredő kiesést, de az a célunk, hogy előbb-utóbb
ellensúlyozza azt – tette hozzá. – Ez a terület egyfajta előre menekülést
jelenthet, és remélhetőleg megoldást is a lemezpiac számára.”

Az előadóművészeknek, zeneszerzőknek is alkalmazkodniuk kell a kialakult
helyzethez. Rózsa István úgy tapasztalja, hogy a művészeket anyagilag nem érinti
túlzottan érzékenyen a lemezpiac zsugorodása, mivel máshova helyezték át a
bevételi forrásaiknak súlypontját. Manapság nagyon kevés az élő koncert, inkább
haknizást vállalnak jó pénzért a művészek, ebből biztosítják a megélhetésüket.


Mivel a kiadók meggondolják, melyik szerző lemezét vállalják be, a kívül maradók
közül többen saját maguk próbálják megjelentetni lemezeiket, néhány ezer
példányban. Ez a megoldás azonban nehezebben kivitelezhető egy kezdő, kevésbé
ismert szerzőnél, mert esetében többet kell költeni a reklámra, mint egy
befutott, „nagy öregnél”.

Ha egy művész igényesebb zenét szeretne kiadni, amely több stúdióidőt igényel, a
kiadó nehezen tudja finanszírozni a produkciót. Ebben az esetben szponzort kell
találnunk, ellenkező esetben nem biztos, hogy megjelenik a lemez – mondta Geszti
Margit.

Musinger Ágnes szerint egyre nehezebb helyzetben vannak a fiatal pályakezdő
zenészek. „Az évenként megrendezett Fonogram-díjkiosztón – ahol az elmúlt év
legjobb lemezeit díjazzák –, korábban 30-40 első lemezes művész is versengett a
díjért, most pedig alig van választék. Az elmúlt években csak a Megasztárból
kikerült Oláh Ibolya és Tóth Vera, illetve Rúzsa Magdi lett arany-, illetve
platinalemezes.

Bródy János szerint a lemezpiac helyzete különösen fájdalmassá és nehézzé teszi
a produkciók létrejöttét. Bár őt nem utasította el kiadó, de tud olyan esetről,
hogy egy fiatal együttes egyébként nagyon sikeres lemezét olyan kevesen vették
meg – azaz olyan sokan másolták át –, hogy a következő lemez kiadásától elállt a
kiadó.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek