Jól járnak most azok, akik külföldre utaznak, hiszen olcsóbban jutnak hozzá a
különböző valutákhoz. De talán még náluk is jobban örülhetnek azok, akik nem
forintban, hanem valamely külföldi pénznemben vettek fel hitelt. Egy éve 170
forinton állt a svájci frank árfolyama, míg jelenleg csupán 153 forintba kerül.
Ez egy 50-60 ezer forintos havi törlesztő részlet esetén akár 5 ezer forinttal
is csökkentheti a család kiadásait, ami tartósan erős forint esetén éves szinten
60-70 ezer forint megtakarítást is jelenthet.
Az államkassza is jobban jár az erős forinttal, hiszen az államadósság
törlesztése is lényegesebben olcsóbbá válik, ami tetemes kiadáscsökkentést
jelenthet az ország számára – mondta a Heteknek Duronelly Péter, a Budapest
Alapkezelő befektetési vezetője. Nem örülnek azonban ennyire az exportra termelő
cégek, hiszen ugyanazért a termékért, változatlan költségek mellett, forintra
átszámítva kevesebbet kapnak, mint korábban. Ez éves szinten akár jelentős
kiesést, rosszabb esetben veszteséget is okozhat. Hozzá kell azonban tenni, hogy
ezek a vállalatok az alapanyagokat külföldről hozzák be, tehát az erősebb forint
miatt olcsóbban jutnak hozzá, ami enyhítheti az esetleges veszteséget.
....
A Heteknek nyilatkozó szakemberek egybehangzó véleménye szerint erős forintra
számíthatunk a következő időszakban. Bár nem várható a mostani nagyon erős, 245
körüli, valószínűbb inkább 250-255 forint/eurós árfolyam. A viszonylag erős
forintot a költségvetés helyzetének egyre javuló helyzete is indokolja.
Érzékelhetően optimistábbak a befektetők a fiskális, azaz a költségvetési
politikával kapcsolatban, és szívesebben vásárolnak állampapírokat, mint
korábban.
Azonban számos kérdés függőben van. Kérdéses, hogy a mostani spekulációs nyomás
meddig tart, és milyen erős lesz. „Most nagyon észnél kell lennie a monetáris
politika irányítóinak. Veszélyesebb a helyzet, mint két héttel korábban” –
mondta lapunknak Palócz Éva, a Kopint-Tárki Rt. vezérigazgatója.
„A kialakult helyzetben a szlovák árfolyamsáv eltolása játssza a legnagyobb
szerepet, a forint erősödése azonban nem ezzel kezdődött” – emlékeztetett
Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. A történet február
végén indult, amikor a Nemzeti Bank leköszönő vezető közgazdásza egy
konferencián azt fejtegette, hogy ideje lenne eltörölni a forint
árfolyamsávrendszerét. Ezzel vette kezdetét az a spekuláció, amely napjainkban
is zajlik. A befektetők most arra „játszanak”, hogy az új jegybankelnök illetve
a kormány szüntesse meg az árfolyamsávot, amelyen belül mozoghat a forint. Bár
érdemes elgondolkodni azon, hogy valóban időszerű-e a változás, mégis, az
idézett kérdésfelvetés ebben a formában nagyon szerencsétlen megnyilatkozás volt
– fogalmazott Várhegyi.
2007. 03. 23. (XI/12)
