Fotó: Somorjai László
Tompult a feszültség a kormánypártok között, miután „óvatos duhajként” ugyan,
de mégis megengedné a versengést az egészségügyben az MSZP. A párt kisebb
lépésekkel, puha landolással hajlandó csak elindítani az SZDSZ-esek által
favorizált több-biztosítós modellt. „Ez nem a tökéletes megoldás, de legalább
elindulunk” – mondta lapunknak Mihályi Péter egyetemi tanár, az SZDSZ
egészségügyi reformjának kidolgozója.
Az SZDSZ kezdettől fogva ragaszkodott a választási kampányban is hirdetett
elképzeléséhez, a több magánbiztosítós rendszerhez. Kovács Attila egészségügyi
államtitkár szerint ez „azért előnyös, mert a biztosítók versenye a
szolgáltatókra, a kórházakra is rákényszeríti a versenyt, és így minőségi
javulást eredményez az ellátás színvonalában”. A liberális elveket valló
államtitkár szerint a vegyes modell igazságosabb, mint a jelenlegi felállás: „a
több-biztosítós modellben megszűnhet a hálapénz, és mindenki azonos színvonalú
ellátást kaphat, miközben többletforráshoz jutnak az intézmények” – fogalmazott
az államtitkár.
A szocialisták kezdettől ellenálltak a liberális elképzelésnek, saját
álláspontjukat mindeddig elhallgatták. A napokban nyilvánosságra hozott
állásfoglalás szerint a szocialisták úgy vélik, „legyen egy társadalombiztosító
és több pénztár, őrizzük meg a nemzeti kockázatközösséget, mindenki azonos elv
szerint fizessen, és garantált csomagban kapja ugyanazt a szolgáltatást”.
A miniszterelnök szerint van helye a versenynek az egészségügyben, de a változás
elindítását a biztonságos átmenet érdekében a regionális alapokon megszervezett
pénztárakon keresztül képzeli el. A tervek szerint később ezeket „kinyitják”,
tehát az egyes pénztárak más régióban lakó állampolgárok számára is kínálhatják
a szolgáltatásaikat.
Ha a szocialistákon múlik, a megyei egészségbiztosítási pénztárak többségében az
állam lenne a tulajdonos, és csak kisebb részben engednék be tőkeemeléssel a
magánbiztosítókat. A képződő profit nagyobb részét pedig vissza kellene
forgatniuk az ágazatba. A társadalombiztosítási járulék nagyságát továbbra is az
állam határozza meg, s az alapcsomag, azaz a jelenlegi ellátási szolgáltatás
minden járulékot fizető állampolgárnak jár. A regionális biztosítók kezdő
lépésként minden, a területükhöz tartozó állampolgárt „megkapnak”, de a
működésük másnapján bárki kiléphet, és tetszés szerint választhat magának más
biztosítót. „Aki viszont nem akar a biztosítók között válogatni, nem érez
semmilyen változást. Ez a rendszer nem kényszerít, hanem lehetőséget teremt” –
fejtette ki a kormányfő. „A verseny elsősorban nem a biztosítók és a betegek,
hanem a biztosítók és a szolgáltatók között keletkezik. Így a szolgáltatók rá
lesznek szorítva, hogy minél költséghatékonyabban minél jobb szolgáltatást
nyújtsanak” – fogalmaznak a szocialisták, egyébként e tekintetben egyetértésben
a szabaddemokratákkal.
A területi biztosítók az ország egyes régiói között fennálló hatalmas
különbségekre is választ próbálnak adni. Ma ugyanis jelentős eltérések adódnak
az életminőség, az életkor tekintetében, pusztán abból eredően, ki hol lakik.
„Ma a gazdagabb települések lakói járnak jobban, míg a regionális pénztárak
gondosan kiegyenlített regionális kasszából gazdálkodnának majd. Eszerint, ha a
Dél-Alföldön kevesebbet költenek, akkor ott marad pénz, és azt fejlesztésre
lehet fordítani. Ez a rendszer segít enyhíteni a mai területi különbségeket” –
érvelnek az MSZP-sek.
Mihályi Péter, a Közép-Európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára optimistán fogadta
az MSZP javaslatát. Mint a Heteknek kifejtette, „a szocialisták lényeges
kompromisszumos lépéseket tettek, amelyek remélhetőleg elvezetnek a végső
megoldáshoz. Nem maga a javaslat a megoldás, ez csupán ahhoz elegendő, hogy
kimozduljunk a mostani holtpontról, és elindulhassunk az európai modell felé.
Azt tudnunk kell ugyanakkor, hogy a most induló reformok csupán 5-10 év múlva
hoznak majd el látható eredményeket”– mondta Mihályi.
Mihályi Péter
2007. 06. 22. (XI/25)
