hetilap

A piacgazdaságban, tőzsdén szereplő cégek esetében nem ritka az úgynevezett
ellenséges felvásárlás, amikor nagyobb mennyiségű részvényt vásárol valaki
azért, hogy megszerezze az irányítást a kiszemelt vállalatban. Az OMV vásárlása
a váratlanság miatt keltett meglepetést. Számtalan találgatás röppent fel a
vásárló kilétével kapcsolatban, ám bizonyosat senki sem tud, elképzelhető a
részvények későbbi „átjátszása” egy harmadik félnek, de a cél lehet az is, hogy
így hozzák létre Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalatát. Egy esetleges
cégfúzió esetén azonban versenyhivatali beleegyezésre van szükség, amire – a
Gazdasági Versenyhivatal illetékesének nyilatkozata szerint – kevés esély van.


Ritka pillanat a magyar közéletben, hogy a Mol-ügy kapcsán egységfrontba
tömörült az MSZP és a Fidesz, legalábbis az ellenzékiek egyetértettek a
miniszterelnök reakciójával. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott ugyanis: „meg
fogjuk védeni magunkat, a nemzeti vállalatot az ellenséges kivásárlással
szemben”. A Die Presse cinikusan bírálta a miniszterelnök reakcióját: „Gyurcsány
gyorsan elfelejtette piacbarát nézeteit” – idézte a lap egy közgazdász
vélekedését, a sorok között ezzel is neheztelve a magyar kormányfőre, azért
amiért protekcionista politikát folytat az OMV részvényfelvásárlásai kapcsán.
Hazai és külföldi szakértők is csodálkoznak a miniszterelnök megnyilatkozásán,
emlékeztetve arra, hogy nem nevezhető nemzeti vállalatnak az a cég, amelynek a
privatizációja után a kétharmada külföldi kézben van, a „védekezés” pedig csak
az uniós normák szerint elképzelhető. Az osztrák lap a „liberális” gazdasági
miniszter Kóka János álláspontját méltatta, miszerint „nem illik erőszakosan
nekimenni a szomszédnak, majd azt mondani, hogy csak barátkozni szeretnénk”,
célszerűbb előbb megtudni, hogy mi áll a felvásárlási folyamat hátterében. A Die
Presse szerint csak ártott az ügynek a Népszabadságnak azon írása, miszerint a
Creditanstalt-részvényekkel együtt már közel 25 százalékos az osztrák részesedés
a Molban. Az osztrák lap szerint a Népszabadság információja téves, és a cikk
csak fokozta az Ausztria-ellenes hangulatot Magyarországon. A Kronen Zeitung
ennél továbbment és egy OMV–Mol fúzió esetén létrejövő megakonszernt vizionált
az olvasóinak, a lap gyorsan ki is számolta, hogy a jelenlegi tőzsdei értékek
esetén a két konszern fúziója egy 26,8 milliárd euró értékű óriásvállalatot
eredményezne.

A Mol mindezek közepette köszöni szépen, jól van. Az OMV-akció óta egyre többet
ér a tőzsdén: néhány nap alatt 6,5 százalékkal erősödtek a Mol-papírok. A
Budapesti Értéktőzsde ezen időszak alatt két ízben is csúcsot döntött,
köszönhetően többek között a Mol szárnyalásának.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek