hetilap

Fotó: Somorjai László

A jelentősebb élelmiszer-ipari ágazatok áremelésre készülnek a következő
hónapokban. A malmok 10–15 forinttal többet kérnének a liszt kilójáért, bár van
olyan őrlőüzem, amelyik szerint 30 forintos árnövekedésre volna szükség a
rentábilis működés fenntartásához. Az ok prózai: a szokásosnál jóval kevesebb,
bár jó minőségű az idei búzatermés, ami a tavalyi 4,5 tonnás átlag helyett
csupán 3,5 tonnát jelent hektáronként. A kenyérnek való gabona ára már
megduplázódott, tonnánkénti ára a csillagokban jár, és még növekedni fog –
állítja Okos István agrárszakértő, gazda, aki ötven hektáron termelt búzát az
idei évben.

45–50 ezer forint között mozog a jó búza ára, ez legalább 20–25 ezer forinttal
többet jelent a tavalyi búzaárakhoz képest, nem kell csodálkozni hát, hogy a
drága búza árlavinát indít el a hazai élelmiszeriparban – mondja az agrármérnök
gazdálkodó. A kukorica aszály miatti terméskiesése végleg elindítja a drágulást,
mivel a meteorológusok szerint előttünk álló száraz hetek tovább rontják a
szemestakarmánynál is az idei terméskilátásokat.

A drága lisztből még drágább kenyér lesz – legalábbis a pékek szándékai szerint.
A sütőiparban 10 százalékos áremelésről beszélnek s arról, hogy a fehér kenyér
kilója 240–250 forintba kerülhet majd. Kovács József pékmester ezzel a
kilónkénti árral számol már az őszre, de a végső döntésbe még beleszólhat a
kormány, hiszen az adótartalommal csökkenthetik a drágulás mértékét – mondja az
idős pék.

A gabonaárak hamarosan az állattartók takarmányköltségeiben is jelentkeznek.
Ezért a húsipar is nehéz ártárgyalásokra készül: a feldolgozók legalább 10-12
százalékot emelnének, a baromfitartók pedig legalább 6 százalékkal többet
szeretnének kapni termékeikért.

A költségek növekedése a tehenészetekre is kihat majd, annak ellenére, hogy tele
az ország olcsó import tejszármazékkal, nyár végére a feldolgozók szerint
180-200 forintot is fizethetünk egy liter tejért – mondja Okos István gazda. A
bajba került iparágak sorába legutóbb a konzervcégek iratkoztak fel. A fagykár
által megtizedelt, s emiatt 40-50 százalékkal többért felvásárolt zöldségek,
gyümölcsök miatt kér kormányzati beavatkozást az ágazat, ellenkező esetben az
összes hazai konzervgyár tönkremehet – elemzi a helyzetet az agrárszakértő.

A szakember szerint az élelmiszeriparnak minden eddiginél nagyobb lehetősége van
az áremelési szándékok érvényesítésére, de hogy milyen mértékben, azzal
kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Lukács Tibor független gazdasági elemző
úgy véli: mivel mezőgazdasági alapanyagokból jelenleg komoly hiány mutatkozik a
világpiacon, a „multik”, az óriási kereskedelmi láncok nem tudják az olcsóbb
importtal sakkban tartani a hazai feldolgozókat. „Kérdés, hogy a gabonafélék
által elindított drágulás mennyire tekinthető tartós helyzetnek. Nemzetközi
elemzések szerint még csak a folyamat elején vagyunk, s a világpiacon drámai
lesz az élelmiszerek drágulása. A Világgazdaság tegnap közölte az OECD
jelentését, mely tíz év alatt 50 százalékos áremelkedést jelez. A fejlett ipari
államokat tömörítő szervezet három okra vezeti vissza előrejelzését: a
gabonafaló bioüzemanyag-biznisz gyors felfutására, az indiai és kínai
élelmiszerkereslet megugrására és a globális felmelegedés hatásaira” – mondta az
elemző lapunknak.

A kormány rendkívüli intézkedéseket hoz, ha a rendkívüli időjárás miatti
áremelkedés túllépné a 20 százalékot – mondta lapunknak Dékány András, az FVM
szóvivője.

Az állami beavatkozás lehetséges formájának nevezte az áfa csökkentését bizonyos
alapanyagoknál, mint például a nyers hús, amely más áru előállításához szolgál
alapanyagul.

A szélsőséges időjárás következtében kialakult rendkívüli helyzet eredményeként
elkerülhetetlennek látszik az élelmiszerek átlagosan 15–20 százalékos drágulása.


A rendkívüli helyzetben az agrárkormányzat segíteni kívánja az állattenyésztőket
a takarmány biztosításában. A magyar állattartókat takarmányvásárlási hitellel
kívánják segíteni, emellett tárolási költségtérítést is kapnának azok, akik
takarmányszükségletüket be kívánják szerezni. Ez 20 forintot jelentene
tonnánként és hetenként. Az agrárkormányzat szeretné az országban tartani az
állattenyésztők érdekében azt az uniós intervenciós kukoricakészletet, amely még
a magyar raktárakban van – mondta Dékány András.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek