Tíz éve nem fordult elő, hogy a magyar gazdaság a statisztikai hibahatáron
belül teljesítsen. Ez nyilvánvalóan az egész éves gazdasági növekedési
prognózist módosíthatja. Mivel a KSH az adat mögötti részleteket még nem
publikálta, csak találgatni lehet a háttérben húzódó okokat. Elemzők szerint a
problémát az okozhatja, hogy a vártnál lassabban teljesített az építőipar, a
reformok nyomán kevesebbet „produkált” az egészségügy is, illetve a fagy- és
aszálykároknak betudhatóan a mezőgazdaság is gyengébben „muzsikált”, ám
hangsúlyozzák, a pontos adatok hiányában egyelőre csak találgatni lehet.
Lapunknak nyilatkozó Nyers József, az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és
Társadalomstratégiai Kutató Intézet igazgatója szerint vélhetően a lakosság
vásárlásának jelentősebb visszaesése húzódhat meg a háttérben. Az intézet maga
is 2 százalék körüli növekedési ütemet várt. Nyers József kifejtette, valójában
a megszorító intézkedések elhúzódó hatásaként értelmezhetjük a történteket. Az
első negyedévben, amikor 2,8 százalékkal nőtt a GDP, még csupán kis mértékben
érződött a kiigazítások hatása, hiszen ameddig a lehetőségek engedik, nem
szívesen változtatunk az életformánkon. A második negyedévre azonban elfogytak a
tartalékok, sokan visszafogták a vásárlásaikat. Ez a tendencia – tette hozzá az
igazgató – várhatóan a harmadik negyedévben tovább folytatódik. A statisztikai
adatok azt mutatják, hogy a lakosság fele épphogy csak kijön a fizetéséből,
hónapról hónapra él, de az egész magyar társadalomra jellemző az alacsony
megtakarítás. Az első negyedévben is 0,8 százalékkal csökkent a fogyasztás, a
második negyedévi GDP-adatok láttán pedig valószínűsíthetően ennél is nagyobb
mértékben esett vissza a vásárlási kedv. Annál a társadalmi rétegnél pedig, ahol
nincsen tartalék, az átlagnál nagyobb lehet napjainkban a fogyasztás
visszaesése, holott a kormány egész évre csupán 0,6 százalékos csökkenést
prognosztizált.
A nem alapvető élelmiszerekkel foglalkozó kiskereskedők érzik leginkább a
bőrükön milyen széles körben tapasztalható a spórolás. Márkás ruházat, könyvek
vagy éppen optikai termékek, új autók vásárlása könnyebben hátrébb sorolható.
Nyers József szerint ugyanakkor nem várható, hogy a lakásvásárlások
visszaesnének, a devizahitelek életben tartják ezt az ágazatot.
Az igazgató úgy látja, a mélypont a II. és a III. negyedévben várható, az év
végére pedig már némi javulás is elképzelhető. Az európai uniós forrásokból
induló nagy beruházások, infrastrukturális és környezetvédelmi területen
javíthatnak a foglalkoztatáson, a makrogazdasági adatokon, és általánosságban
javulhat a közhangulat is. A visszaesés tehát csak átmeneti – szögezte le Nyers
József.
Az egész évet illetően az elemzők némiképp optimistábbak, mint a kormány. A
kabinet prognózisa szerint éves szinten 2,2 százalékkal, az elemzők szerint
viszont 2,4-2,5 százalékkal bővül a magyar gazdaság.
Elhúztak a szlovákok
Nemcsak hazánkban, hanem az egész Európai Unióban lassabban nő a gazdaság,
mint várták. A második negyedévben csupán 0,2 százalékkal nőtt az uniós GDP,
éves szinten pedig 2,5 százalékkal, ami jócskán elmaradt a várakozásoktól. Az
elemzők úgy kalkuláltak, hogy a 3,1 százalékot is elérheti a növekedés üteme az
idén.
Kitűnő bizonyítványt produkál ugyanakkor Szlovákia, ahol 9,2 százalékkal bővült
a gazdaság az első félévben, de a csehek sem panaszkodhatnak, hiszen 6
százalékkal nagyobb a GDP-növekedésük, mint egy évvel korábban volt.
2007. 08. 17. (XI/33)
