hetilap

Fotó: Somorjai László

Több kutatóintézet egybehangzó eredményre jutott: a második negyedévben
felfelé indultak az ingatlanpiac „hangulatát” mutató indexek, azaz megfordult az
eddigi trend. A 2002. évi csúcstól ugyan még messze vagyunk, de a 2006 harmadik
negyedévében elindult meredek zuhanás megállt, és újra felfelé vette az irányt.
Az Ecostat és a GKI felmérése egybehangzóan azt mutatja, hogy a második
negyedévben olyan komoly fordulat és dinamikus javulás valósult meg, hogy
megközelítettük a 2004–2005. év végi szintet. Ez azért is örvendetes, mert azt
mutatja, hogy gyengülőben van a megszorító intézkedések és a drasztikus
energiaár-emelések elbizonytalanító hatása. A tavaly év végén már kormányzati
körökben is kommunikált idei megszorítások miatt az Ecostat 2001 óta tartó
felmérései között eddig még soha nem mért mértékre esett vissza az
ingatlanforgalmat mutató index, s ez a tendencia jellemezte az év első
negyedévét. Mind ez idő alatt érzékelhetően kevesebb lakásvásárlási és
-felújítási hitelt vettünk fel, megnyúlt az ingatlanok eladási ideje, egyre
jelentősebb a túlkínálat mind a használt, mind az új építésű ingatlanok
esetében. Mára a fővárosban megközelítően 1400, országosan pedig 8-10 ezer új
ingatlan áll üresen. Ez idő alatt továbbra is élénk maradt azonban az iroda-,
szállodaépítés, illetve az ipari és a kereskedelmi létesítmények piaca, valamint
a jó helyen lévő építési telkek iránti kereslet. A pozitív trendfordulót
követően a szakemberek az év második felében egyaránt a lakáspiac további
stabilizálásával, illetve lassú növekedésével számolnak. Belyó Pál, az Ecostat
igazgatója elmondta, további visszaesésre, mélypontra nem kell számítani.

A kutatók szerint mindezek mellett nem várhatunk jelentős áremelkedést.
Elsősorban az új lakások áránál várható némi drágulás, éves átlagban 3-7
százalékkal kerülhetnek többe, de a nagyobb méretű, jó felszereltségű lakások
ára akár 10 százalékkal is emelkedhet. Nem mondható el hasonló a használt
ingatlanokról, hiszen esetükben csupán infláció körüli mértékben, 0,5 százalékos
drágulás várható. A piac telítettsége és a jelentős túlkínálat miatt új és
használt lakásokra egyaránt jellemző, hogy hosszabb idő szükséges az
értékesítéshez.

Árnövekedés elsősorban a kiemelkedően jó fekvésű területeken lévő használt
ingatlanok esetében fordul elő. Mint az Ecostat munkatársától megtudtuk,
Budapesten a zöldövezeti, panorámás, jó közlekedésű helyek, mint például a
Gellért-hegy vagy Pasarét környékén kapósak az új építésű, luxuskivitelű és jó
felszereltségű lakások, házak, melyek ára a 600-800 ezer forintot is eléri
négyzetméterenként, ennek ellenére gyorsan gazdára találnak. Hasonló a helyzet a
Várban levő ingatlanokkal is, ahol a négyzetméterár eléri az egymillió forintot.
Érezhető áremelkedésre számíthatnak olyan kiemelt projektek közelében lakók is,
mint például a kormányzati negyed, ahol már a beharangozás során is 10-20
százalékkal drágábban hirdették a lakásokat, a projekt megvalósulásával
párhuzamosan becslések szerint 20-30 százalékkal is megemelkedhet a környékbeli
lakások ára.

A használt lakások piacára általánosságban elmondható, hogy leginkább a kisebb,
55 négyzetmétert nem meghaladó lakások a kelendők. Kiment a divatból a 28
négyzetméteres vagy ennél kisebb minigarzon, elvárás a legalább másfél szoba,
illetve az 1+2 fél vagy a 2+1 félszobás beosztás. Viszonylag könnyebb eladni az
ilyen lakást, ha műszakilag jó állapotban van, jól megközelíthető, lehetőleg
belvárosban található. Egyre inkább érezhető a fővárosban és a vidéki egyetemi
városokban egy újabb vásárlói réteg jelenléte. Az egyetemisták (szülei), ha
megtehetik, a tanulmányok idejére főként 40-50 négyzetméteres lakásokat
vásárolnak, majd a diploma megszerzése után eladják.

Örülhetnek a paneltulajdonosok, hogy – talán az enyhe télnek is köszönhetően –
elmaradt az év eleji energiaár-emelés miatt a szakemberek által prognosztizált
paneleladási hullám. A jövőre nézve tudniuk kell a panelben lakóknak, hogy az
ingatlant vásárlók manapság jobban előtérbe helyezik a megvásárolandó ingatlan
rezsiköltségét. Emiatt számítani kell arra, hogy a panellakások ára várhatóan
nem emelkedik, illetve arra, hogy tovább növekszik az eladási idő. Hasonló
tendencia várható a nem jó helyen lévő és nem jó felszereltségű ingatlanok
esetében is.

A piac telítettsége miatt az új építésű lakásoknál is megjelent az alku, adott
esetben akár 10 százalékot is lefaraghatunk az árból. Jellemzően azonban inkább
különféle kedvezményekkel csábítják a befektetők a potenciális vevőket.
Konyhabútort, sőt garázst is „ingyen” kínálnak, vagy elegendő 10-15 százalékkal
beugrani, a többit pedig csak a kulcsátadáskor kell kifizetni.

Belyó Pál szerint érzékelhető a feketegazdaság ellen indított harc
következménye. Mivel módszeresen ellenőrzik az építkezéseket, megvizsgálják,
bejelentett munkavállalók dolgoznak-e, egyre inkább rákényszerülnek a
vállalkozók arra, hogy tiszta körülmények között foglalkoztassák a dolgozókat.
Ennek azonban az áremelkedés lesz a következménye – hívta fel a figyelmet az
igazgató. Érzékelhetően megemelkednek ugyanis a kivitelezés költségei, de ezt
nemigen lehet az árba beépíteni. Inkább más kerülőutat választanak a beruházók:
több lakást terveznek egy-egy lakótömbbe, illetve lakóparkba. Az is jellemző
tendencia – tette hozzá –, hogy egyre kisebb lakásokat építenek, ma már minden
tizedik új építésű lakás 40 négyzetméternél kisebb alapterületű, de az átlag is
kevesebb, mint 60 négyzetméter.

Fogadjunk-e ingatlanközvetítőt?

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek