Veres János pénzügyminiszter
Fotó: Somorjai László
Minden várakozás ellenére csupán 1,2 százalékkal nőtt a gazdaság a második
negyedévben, összehasonlítva az előző év azonos időszakával. Az előző
negyedévhez képest viszont csupán 0,1 százalékkal. Néhány százalékkal
visszaesett a lakosság vásárlása és a szolgáltatásokat végző, illetve az
építőipari cégek tevékenysége ebben az időszakban, de az igazi visszaesést maga
az állam váltotta ki. A megszorító intézkedések nyomán ugyanis jóval kevesebb
volt az állam költekezése, illetve megrendelése, ami az ország egészének
teljesítményében is megmutatkozik. Növekedést – már ami volt – az ipar (közel 8
százalék), illetve a külpiacokra termelő vállalatok produkáltak, így az export
közel 15 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.
Szakemberek megegyeznek abban, hogy a növekedés visszaesését nem a gazdaság
„betegségei” produkálják, hanem a kormányzati lépések következményei, s így
hatásuk időlegesnek tekinthető. Konvergenciaprogramjában ezt előre jelezte a
kormány. Nem is a kiváltó okban van nézetkülönbség, hanem abban, hogy ezzel a
most publikált adattal elértük-e már a mélypontot, vagy továbbra is a gazdaság
lassuló növekedésére kell felkészülnünk. Vannak elemzők, akik a recesszió, azaz
a növekedés negatívba fordulását is felvetették.
A témában nyilatkozó londoni piaci elemzők egybehangzóan kizárták a recesszió
lehetőségét, ugyanakkor visszafogott növekedésű, csak lassan magára találó
gazdaságot prognosztizálnak.