hetilap

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa

Az pedig, hogy sikeres-e a kiigazító csomag, csak utólag derül ki. 1995-ben,
a Bokros-csomag idején – komoly növekedési visszaesés mellett ugyan – jól
alakultak az egyensúlyi mutatók, de a Nemzetközi Valutaalap 1997 végén hitte
csak el, hogy jó irányba mennek a folyamatok.

Az tény, hogy esélyünk sem volt arra, hogy ne indítsuk el a változásokat. Ha
elmulasztottuk volna, most nem az lenne a gondunk, hogy miért csak 2 százalékkal
nő a gazdaság, hanem az, hogy recesszióba estünk, messzire sodródtunk a
versenytársaktól, és pénzügyi válságból kellene keresnünk a kivezető utat.

Milyen pozitív és negatív pontokat lát a kialakult helyzetben?

– Eredmények és árnyoldalak egyszerre vannak jelen. Mindenképpen
pozitívumnak számít, hogy javult az egyensúly, másfél év alatt 6 százalékra
csökkent az államháztartás hiánya, ami nagy eredménynek számít, javult a folyó
fizetési, illetve a külkereskedelmi mérleg egyenlege is. A kiigazítások
elindításával párhuzamosan megállt a kormány hitelvesztése, külső szemmel –
például az Európai Unió, az IMF – pozitívnak ítéli meg a kormány intézkedéseit.
Az is eredménynek számít, hogy csökkent a lakosság fogyasztása, de nem omlott
össze. Miközben 5-6 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, csupán stagnált az
élelmiszerek vásárlására fordított összeg, inkább a luxus-, a műszaki, illetve a
bútorvásárlások területén fogtuk vissza a költekezést. Akár hitelfelvétel árán
is igyekeznek az emberek megtartani az életszínvonalukat, ami a jövőbe vetett
bizalom jele. Pozitívumnak tartom szintén, hogy a kormány hozzá mert nyúlni az
állami újraelosztás nagy szent teheneihez, például az egészségügyhöz.

Árnyoldalak?

– Jelentősen, közel a felére esett vissza a gazdaság növekedése, ezt
nevezhetjük akár a korrekció árának, áldozatának is. Negatív következmény még az
infláció felpörgése, ezen belül az energia és az élelmiszer árának emelkedése,
illetve a reálkeresetek jelentős, 5-6 százalékos csökkenése is. Ez utóbbi főként
az elmúlt években megszokott javulás után kellemetlen, ami egy erős társadalmi
feszültséget, sőt ellenállást váltott ki.

Ugyanakkor ma jobb anyagi körülmények között élünk, mint a Bokros-csomag idején,
így viszonylag könnyebb elviselni a terheket. Tény ugyanakkor, hogy komoly
szociális feszültségek keletkeztek az elmúlt egy évben, és nem kizárt, hogy ez
kihat a politikára, olyannyira, hogy „elgyávul” tőle, és visszakozhat a jövőt
megalapozó lépésben is. Ebben az esetben visszajöhet a választási lazító
költségvetés.

Az elemzői várakozások szerint jövőre megállhat a reálbércsökkenés, és 1
százalék körüli mértékben újra növekedésnek indulhatnak a keresetek. Ez nem
tűnik túl soknak, okozhat ez a mostaninál jobb közérzetet? Érezhetjük azt, hogy
túl vagyunk a nehezén?

– Sajnos nem. Szociológiai vizsgálatok tanúsága szerint 3 százaléknál
nagyobb reálbér-növekedést érezhetünk csak a hétköznapokban.

A kiigazítás és a reformok közepén vagyunk. Mennyire szolgálja, alapozza meg
mindez a jövőnket, illetve a konvergenciaprogramban kitűzött célokat, az euró
bevezetését?

– A kiigazítás, illetőleg a reformok célja nem elsősorban az euró
bevezetése, a konvergencia programban nincs is meghatározva – nagyon helyesen –
dátum a bevezetésre. Az elsődleges érdekünk és célunk az, hogy kiegyensúlyozott
pályára álljon a gazdaság, és amikor ezt elértük, akkor érdemes az eurót
bevezetni.

A tavalyi ’56-os évforduló kapcsán a világ figyelmének középpontjába
kerültünk, az őszi zavargásokkal összefüggésben azonban sok „egyéb” képet is
láttak Budapestről. Ezek az utcai jelenetek mennyiben befolyásolják a külföldi
tőkebeáramlást? Lehet-e a számokban, vagy akár a tárgyalásokban ezt kimutatni?

– Gyurcsány Ferenc második kormányra kerülése után a forint komolyan
gyengülni kezdett, ami azt mutatta, hogy nem az új kormány nyerte el a
külföldiek tetszését, ekkor még nagyon erős volt a bizalomvesztés. Az őszödi
beszéd kiszivárgását, illetve zavargásokat követően a miniszterelnök bizalmi
szavazást kért maga ellen, amire a parlament pozitívan szavazott, ez után
kezdett erősödni a forint árfolyama. Innentől kezdve vették biztosra a külföldi
elemzők azt, hogy a kormány valóban elindítja a kiigazítást és a reformokat. Egy
év távlatából látható, hogy a külföldiek részéről nincsen akkora bizalomvesztés
a kormány felé, mint amekkora tankönyv szerint szokott lenni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek