Több millió dolláros vesztegetési ügy gyanúja lengi körül a hat évvel
ezelőtti eseményeket. 2001-ben a Fidesz-kormány váratlanul a svéd–brit BAE
Systems–SAAB konzorcium által gyártott Gripen vadászgépek lízingelése mellett
döntött, szembemenve ezzel a Szabó János akkori honvédelmi miniszter vezette
tárca javaslatával, amely az amerikaiak F–16-osai mellett tette le voksát. A
gyors váltás sokakat meglepett. A szerződésben a Medgyessy-kormány módosította a
feltételeket, így 210 milliárd forint ellenében 14 Gripen típusú vadászgép kerül
a magyar állam tulajdonába. Ebben az időszakban a csehek is hasonló döntésre
jutottak.
A történet a nyilvánosság számára a közelmúltig érdektelennek számított: néhány
újságcikk szólt arról, hogy érkeznek a gépek, hogy kiképezték a magyar
pilótákat, olvasni lehetett arról is, hogy ellentételezésként a svédek
felépítettek egy-két üzemet vidéken.
A vizet nyáron svéd tévések kavarták fel, amikor tényfeltáró összeállításukban
azt állították, hogy Alfons Mensdorff-Poully osztrák üzletember nyolcmillió
dolláros kenőpénzt kapott cserébe azért, mert közrejátszott abban, hogy a csehek
és a magyarok az F–16-osok ellenében Gripeneket vásároljanak. A svéd ügyészség
azonnal vizsgálatot kezdeményezett, itthon pedig parlamenti vizsgálóbizottság
ült össze.
A történet a napokban kapott igazán figyelmet, amikor a The New York Times azt
állította, hogy a BAE több millió dolláros kenőpénzt fizetett magyar pártoknak
azért, hogy Gripent vásároljanak. A lap megszólaltatta Tome H. Walters
altábornagyot, aki „nem kellően átláthatónak” nevezte az akkori tárgyalásokat.
Amerikai tisztségviselők szerint az akkori magyar és cseh kormányokat pénzzel
befolyásolták az ügylet során.
Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter hivatalos tájékoztatást kért
az USA budapesti nagykövetétől. Demeter Ervin, a Fidesz-kormány volt
titkosszolgálati minisztere szerint pártjának érdeke a tájékozódás, ugyanakkor
hozzátette, az újság állításait némileg beárnyékolja, hogy a vadászrepülőgépek
beszerzésekor az amerikaiak a vesztes oldalon álltak. Leszögezte: semmilyen
valóságtartalma nincs a lap állításainak. Vadai Ágnes, a honvédelmi tárca
szocialista államtitkára is elterelte pártjáról a figyelmet. Mint mondta: nem
sejti, mely pártra gondolhat az amerikai lap, de biztos nem az MSZP-re, mert ők
ellenezték a szerződés megkötését.
Orbán Viktor is megszólalt az üggyel kapcsolatban, elmondta, hogy minden
szempontból, szakmailag, katonapolitikailag, gazdaságilag megalapozott döntést
hozott a kormánya. A Gripen-bizottság jelentése ugyanakkor megállapította, hogy
nem volt ok a vadászgépek beszerzésére, a döntést nem előzte meg költségelemzés,
sem szakmai elemzés, elmaradt a közbeszerzés, és a szerződés szövege sem volt
szakmailag megfelelő. Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter lapunknak
kifejtette, kormányra kerülésük után nekiláttak kideríteni, mi is történt
2001-ben, ám gyakorlatilag nincsenek az ügyletről szóló dokumentumaik. Az
események mögötti valóság így csak a nemzetközi vizsgálat útján derülhet ki.