Szlovákia mára autó-nagyhatalommá vált
Szlovákia képe ma gyökeresen megváltozott, nem befelé forduló, nacionalista
felhangokkal jellemezhető ország, hanem dinamikusan fejlődő piacgazdaság,
lekörözve minket, az „éltanuló” mintaországot, könnyedén produkálja azokat a
makrogazdasági mutatókat, amelyekért mi komoly küzdelmet folytatunk. Szlovákia
már az euró bevezetésének küszöbén áll.
A rendszerváltás utáni Szlovákiában a „fagyos időszak” idején még minimális
külföldi befektetések voltak csupán, mivel az akkori első ember, Vladimir Meciar
nacionalista külpolitikát folytatott. Az ország elzárkózott a külvilágtól,
kaotikus állapotok uralkodtak, nagy volt a korrupció, az alvilág társadalmi és
politikai befolyása erősen érvényesült, sok vállalkozó meg volt félemlítve
általuk.
A Dzurinda-kormány új korszakot hozott az ország számára. Helyreállította a
jogrendet, egyre vonzóbb lett a szlovák piac a külföldi tőke előtt, Dzurinda az
EU-val szimpatizáló politikájával ajtót nyitott az országnak a nagyvilág előtt.
Ma európai és amerikai politikusok partnert látnak Szlovákiában. A 2004-es
EU-csatlakozás után elkezdtek az országba áramlani a külföldi befektetések, az
autógyárak, multicégek és a pénzügyi intézetek.
A Dzurinda vezette kormány versenyképessé tette az országot a régióban az által,
hogy kedvező vállalkozói környezetet alakított ki a kis- és középvállalkozóknak.
Az áfát levitték 19 százalékra, megszüntették az osztalékadót és az
ingatlanilletéket.
Mindezeknek köszönhetően Szlovákia bruttó hazai összterméke (GDP) idén a
harmadik negyedévben 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezzel
Szlovákia elérte a legdinamikusabb gazdasági növekedést a visegrádi régióban. A
növekedést jelenleg elsősorban export, illetve fejlődő ipari termelés
biztosítja, de főleg az autóipar. A kedvező intézkedéseknek köszönhetően
jelentős külföldi tőke áramlott az országba. Ma autó-nagyhatalomnak is nevezik
Szlovákiát, hiszen a nyugati régióban a Volkswagen (Bratislava–Pozsony) és a
Peugeot–Citroën (Trnava–Nagyszombat) gyára üzemel, az északi régióban, Zsolnán
pedig a Kia autógyár telepedett meg.
Szlovákia gyors gazdasági növekedését az export, ezen belül főleg a járműexport
segíti elő, hiszen az említett autógyárak közel egymillió autót gyártanak
évente. Hozzájárul a növekedéshez továbbá a lakosság fogyasztása is, hiszen a
béremelkedések ezt mindjobban lehetővé teszik. Idén a harmadik negyedévi
fogyasztás nem kevesebb, mint 8,3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel
korábbinál, miközben a reálbérek csak 4,2 százalékkal növekedtek ez idő alatt.
Az adócsökkentés jelentős eredményeket hozott a feketegazdaság elleni harcban
is, csökkent az adócsalások száma. Érzékelhetően csökkent a munkanélküliség is:
2005-ben 16 százalékos volt, mára ez 10 százalék alá csökkent. Az ország
gazdasági növekedése egyértelműen pozitív hatást gyakorolt a
foglalkoztatottságra: az alkalmazottak száma egy év leforgása alatt további két
százalékkal növekedett. Mindezen idő alatt az államháztartási deficit a tavalyi
3,7 százalékról az idén 2,5 százalékra csökkent. A gyors növekedés inflációs
áldozattal jár, a szlovák statisztikai hivatal 2,3 százalékról 3,4 százalékra
módosította az idei pénzromlás ütemét.
Pozitívum ugyanakkor, hogy az ingatlanárak 2004 óta országszerte megduplázódtak.
Sok városban továbbra is lakáshiány van, viszont egyre több polgár hitelképes,
ami tovább erősíti az ingatlanárak növekedését.
A kormányzat piacbarát intézkedései mellett Szlovákia földrajzi fekvése is
előnyt jelent, hiszen az ország fővárosa, Pozsony, csak 60 kilométerre fekszik
Bécstől. A külföldiek sokszor Twin Citynek – Bécs ikervárosának – nevezik. Idén
novemberben elkészült a Pozsonyt Béccsel összekötő autópálya, amely lehetővé
teszi az egyik városból a másikba utazást háromnegyed óra alatt.
A gazdasági mutatók javulását az emberek is érzékelik. A szlovák polgárok
egyharmada úgy véli, hogy az ország gazdasági helyzete jelentősen javult. Egy
októberi közvélemény-kutatás szerint a szlovák lakosság 30 százaléka (egy másik
piackutatás szerint több mint 40 százaléka!) érzi úgy, hogy a gazdasági helyzet
javult, 39 százaléka ugyanolyannak látja a helyzetet, 27 százaléka viszont arról
van meggyőződve, hogy egyre rosszabbak az állapotok. Összességében, az előző
évhez képest
6 százalékkal több a pozitív választ adók száma.
Annak ellenére, hogy a szlovák vidéki városokban bizonyos mértékben javult a
gazdasági helyzet, és csökkent a munkanélküliség, kelet- és Nyugat-Szlovákia
között még mindig nagy a szakadék az emberek életszínvonalát tekintve. Mivel a
manuális munkát igénylő gyárak inkább kelet felé, a felsőfokú végzettséget
igénylők pedig inkább nyugat felé orientálódnak, a keleti régiókban kezd
kialakulni egyfajta vákuum, mivel kevés a megfelelő szakképzettséggel rendelkező
munkavállaló.
December 21-én a schengeni határnyitás szabad közlekedést biztosít Szlovákiának
Ausztriába, Csehországba és Magyarországra. A szlovák kormány egyik legnagyobb
jelenlegi erőfeszítése az euróövezethez való 2009. évi csatlakozásra irányul, és
az ezzel kapcsolatos infláció megzabolázására. José Manuel Durao Barroso, az
Európai Bizottság elnöke múlt héten reményét fejezte ki, hogy Szlovákia a
bejelentett tervének megfelelően 2009-ben csatlakozhat az euróövezethez. Az
Európai Bizottság várhatóan 2008 májusában hoz erről végleges döntést. Az, hogy
az eurózónához való korai csatlakozás betölti-e a hozzá fűzött reményeket, a
jövő kérdése. A szlovákiai lakosság háromnegyede várja, hogy az ország 2009.
január 1-jétől euróval fizethessen.
2007. 12. 14. (XI/50)
