A ma 42 éves Heinrich Kieber a liechtensteini LGT bank alkalmazottjaként egy
unalmasnak tűnő feladatot kapott valamikor 2001 táján. A bank ügyfeleinek
papíron rögzített archív anyagait kellett digitalizálnia. A liechtensteini
trónörökös érdekeltségébe tartozó LGT bank bizalmas információk eltűnését
észlelte 2003-ban. Kieber ekkor már messze járt, és a kincset érő adatokkal a
német, az amerikai és a brit titkosszolgálatoknál kilincselt. A volt
banktisztviselő több 100 millió euró adó elkerülésére utaló bizonyítékot árult.
Megdöbbentő módon a szolgálatokat nem zavarta, hogy lopott információról van
szó, és a német titkosszolgálat 5 millió eurót fizetett ki Kiebernek, miután
megbizonyosodtak arról, hogy az átvett dvd-lemezek kapcsán akár 100 millió euró
adó elkerülését leplezhetik le. A Der Spiegel magazin úgy tudja, hogy a német
szolgálat mellett az amerikaiak is fizettek az adatokért, és már több eljárást
is kezdeményeztek azok alapján. „Kieber listája” 4527, alapítványokra és
befektetőkre vonatkozó adatbejegyzést tartalmaz. Az adatok között mintegy 1400
német befektető neve szerepel, az adóelkerülő alapítványok 65 százaléka a mai
napig működik. Németországban a Deutsche Post vezérigazgatója, a 64 éves Klaus
Zumwinkel (képünkön) volt az első fejedelmi áldozata a leleplezéssorozatnak.
Várhatóan további ezer jómódú német ellen indítanak az ügyben nyomozást.
Zumwinkel mintegy 10 millió eurót próbált meg liechtensteini alapítványokon
keresztül megfialtatni, és az így keletkező hasznot az adóhatóság elől
eltüntetni, ezzel mintegy 1 millió eurós adócsalást követett el. Angela Merkel
német kancellár élesen bírálta a korrupt topmenedzsereket, kiemelve Zumwinkelt.
A politikai elit fellélegzett és támadásba lendült, most végre nem őket szidják.
Már régóta szúrja a szemét sokaknak Németországban, hogy a topmenedzserek az
átlagfizetések sokszorosát zsebelik be. Egy átlagos német munkás az autóiparban
évi 50 ezer eurót keres, ehhez képest van olyan autóipari cégvezető, akinek évi
60 millió euró a jövedelme. Zumwinkel például a német posta, a hozzá tartozó DHL,
a Danzas szállítmányozó és a Postbank pénzintézet vezéreként több állami
érdekeltségű nagyvállalat felügyelőbizottságában is helyet foglalt, és havi
jövedelme 650 ezer euró (165 millió forint) körül mozgott. Ezért az összegért
egy átlagos német munkavállaló több mint tíz évig dolgozik. Zumwinkel év végi
céges részvények utáni részesedése további 2 millió euró volt. Ezek után a német
közvélemény felháborítónak tartja, hogy valaki ilyen bevételekkel illegális
befektetésekhez folyamodjon, hogy vagyonát növelje. Zumwinkel kapzsisága igazi
ráfizetés, ugyanis a nagy nyomás hatására pozícióiról villámgyorsan le kellett
mondania. De mivel a hatóságokkal együttműködik, 4 millió euró befizetésével
szabadlábon védekezhet. Eddig négyszer annyit fizetett, mint amit az
adóhatóságnak egyébként be kellett volna fizetnie. Ráadásul oda a tisztessége,
most ő az ország fekete báránya, pedig néhány hete még a világ legnagyobb
logisztikai cégének vezetőjeként egy szemtelenül jól kereső üzletember imázsa
lengte körül.
Kieber adatai terhelőek a liechtensteini bankra nézve is, mivel feltételezik,
hogy a bank tudott az adóelkerülésekről. Merkel kancellár mindent elkövet azért,
hogy a Liechtensteinhez hasonló adóparadicsomok, mint Monaco vagy Andorra,
együttműködjenek a német kormánnyal az adócsalások megszüntetésében. Angela
Merkel feszült légkörű találkozón követelte Otmar Hasler liechtensteini
miniszterelnöktől, hogy minden névtelenül számlát nyitó német állampolgár kamat-
és osztalékjövedelméről adjanak hivatalos tájékoztatást.
A német társadalmi feszültségek egyik fő oka, hogy a német újraegyesítés után a
keleti részek gazdasági és infrasrukturális felzárkóztatása az egész ország
számára megterhelő volt. Az egykor híres, nyugatnémet életszínvonalat már nem
élvezi a társadalom egésze. Ilyen helyzetben a vagyonos adócsalókra a társadalom
élősködőiként, kártevőiként tekintenek. Ráadásul ez már a harmadik gazdasági
botrány rövid időn belül. A Siemens és a Volkswagen-konszern korrupciós ügyei
egyaránt megingatták a német topmenedzserek makulátlan hírnevébe vetett hitet.
Éppen most ítélték börtönbüntetésre a VW-menedzsment néhai tagját vesztegetés és
korrupció miatt. Eközben német ügyvédek a német titkosszolgálat ellen indítottak
pert, mivel jogsértőnek tartják, hogy a hivatal illegálisan eltulajdonított
banktitkokért 5 millió eurót fizetett az adófizetők pénzéből. A kormányzat
teljes mellszélességgel védi a titkosszolgálatot, és önfeljelentésre ösztönzi a
Zumwinkelhez hasonló üzletembereket, hogy elkerülhessék a pellengérre állítást.
2008. 02. 29. (XII/9)
