hetilap

Simor András az egy- és kétforintos érmék 2008. március 1-jei megszüntetését
azok vásárlóerejének csekélységével indokolta, illetve azzal, hogy jó részük
„kicsapódik a forgalomból”, és egyre inkább „egyszer használatossá” válik. Az
„elkallódott” aprópénzek folyamatos pótlása pedig a névértéket jóval meghaladó
költséggel jár, hiszen az egyforintosok 2–4 forintba, a kettesek 4–6 forintba
kerülnek – a használt fémek világpiaci árától függően. Az érmék bevonásával a
közpénzből gazdálkodó MNB évi 3-4 milliárd forintos megtakarítást érhet el.

A jegybankelnök szerint az intézkedés maximum 0,2 százalékpontos inflációt
okozhat, ami nem számottevő, hiszen a kereskedők nem az egyes termékek árát,
hanem a végösszeget kerekítik 5-re vagy 0-ra – a matematikai kerekítés szabályai
szerint. Azaz legfeljebb 2 forint nyereség vagy 2 forint veszteség keletkezhet
egy-egy vásárlásnál. A váltás során az állami szervek – nagylelkűen – a
befizetendő adó vagy illeték összegét mindig lefelé kerekítik, a nyugdíjat pedig
felfelé. Ha bankkártyával fizetünk vagy elektronikus átutalással, akkor nem
kötelező a kerekítés, hiszen a legapróbb érméink számlapénzként továbbra is
érvényben maradnak.

Márciusig mindenkinek lehetősége van arra, hogy a nála lévő egy- és kétforintos
érméket vásárlásai során felhasználja, vagy jótékony célra elajándékozza. Ha
március 1-je után is maradna nálunk néhány egy- és kétforintos, azokat még hat
hónapig beválthatjuk kereskedelmi bankokban, takarékszövetkezetekben és a postán
vagy akár 2013. március 1-jéig az MNB-ben is. n

Olvasszunk érmét

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek