hetilap

Az elmúlt bő egy évtizedben az új tagállamok növekedési pályája részben
eltért egymástól, a három fő vonalat a balti, a visegrádi, illetve a
délkelet-európai országok képviselték. A balti államok 8-9 százalékos, rendkívül
magas éves átlagos növekedésükkel vezették a sort, majd Csehország,
Lengyelország, Magyarország és Szlovénia zárta 4 százalékkal. Újabban azonban
egyre vészjóslóbb hírek érkeznek a három balti köztársaság gazdasági
stabilitásáról. Az infláció kicsúszott az ellenőrzés alól, a pénzügypolitika a
helyi árfolyamrendszerek miatt tehetetlen. A helyzet pesszimistább elemzői
szerint már-már a mexikói vagy az ázsiai összeomlás előzményeire hasonlít.

Ami Magyarországot illeti, itt is többen meghúzták már a vészharangot, több
gazdasági elemző is attól tartott, hogy az ország – a magas infláció és az
alacsony gazdasági növekedés magas munkanélküliséggel párosuló csapdájába jutva
–stagflációközeli helyzetbe jutott. Ám úgy tűnik, a kelet-európai csatlakozó
országok közül a balti államoknál jelenleg nagyobb ez a veszély. Észtország
gazdasági növekedése az idei első negyedévben 0,4 százalékra csökkent, a letteké
idén éves szinten csak 2,4 százalék lesz. Mindeközben tizenegy éves csúcsot
döntögetve száguld az infláció, így egyre távolabbinak tűnik az euró bevezetése.
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő legfrissebb európai
elemzése szerint a baltiak az euróövezetnél jóval nehezebben tudják kordában
tartani a inflációt, aminek elsődleges okát abban látják, hogy az elmúlt évek
hitelkiözönlése hatalmas költekezési hullámot indított el.

A gazdaság motorja

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek