hetilap

Egy vidéki nagyvárosban, jól működő, tizenegynéhány dolgozót alkalmazó
vállalkozás, több évtizedes sikeres munkáját megkoronázandó, elnyerte a helyi
önkormányzat által kiírt munkát. A sikerből azonban hamar kudarc lett, mivel
annak ellenére, hogy elvégezte a munkát, több mint egy év után sem fizette ki őt
az önkormányzat. Az adóhatóság azonban követelte a vállalkozástól a munkadíj
áfatartalmát, de a cég – mivel nem kapta meg a pénzt – nem tudott fizetni.
Mindent pénzzé kellett tenniük, hogy kifizethessék a „tartozást”, ám ez csak a
vállalkozás bezárása árán volt elérhető. Mindenkit el kellett bocsátani, a
cégvezető a korkedvezményes nyugdíjba vonulást választotta a munkanélküliség
helyett.

Sajnos nem egyedi ez a történet. Wieszt János, a Budapesti Kereskedelmi és Ipar
Kamara (BKIK) főtitkára megkeresésünkre elmondta, hogy az uniós, illetve az
állami, valamint az önkormányzati megbízás elnyerése nem minden esetben előny a
kis- és közepes vállalkozások számára, ezért rendszeresen kiszorulnak erről a
piacról. Azoknak a cégeknek, amelyek indulnak valamely állami, önkormányzati
pályázaton, számos nehézségre kell felkészülniük. Be kell kalkulálniuk a
rendkívül hosszú, akár féléves fizetési határidőt, és ehhez kell szabniuk a
működéshez szükséges tartalékokat is. Egy 10 milliós éves bevételű cégnek tehát
legalább 5 milliós tartalékkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy következmények
nélkül ki tudja várni a fizetést. Meg kell fontolni – tette hozzá – az erre az
időszakra szóló áthidaló hitelfelvételt, hiszen a kamatok ilyen rövid idő
esetében magasak, elvihetik a nyereség nagy részét.

Wieszt szerint – ahogy a példában is láthattuk – komoly buktató az
áfafizetési-kötelezettség. A hatályos törvények értelmében ugyanis annak
ellenére be kell fizetni az áfát, hogy a cég számlájára még nem érkezett meg a
pénzt. Már ez önmagában komoly gondot okozhat, ha erre nem képeznek tartalékot.


„Ez a rendelkezés valóban igazságtalan, de törvény, és szükséges ehhez igazodni
– mondta a főtitkár. – A BKIK e tekintetben vitában áll a
Pénzügyminisztériummal, hiszen álláspontunk szerint adót, így az áfát is csak
jövedelem után kell fizetni. Tehát, a fizetési határidőn belül, amikor már
benyújtotta a vállalkozás a számlát, de még nem kapta meg érte a jussát, elvileg
nem lenne jogos az állam részéről elvárni az áfa befizetését. A tárca elfogadja
az érvelésünket, megérti az ebből fakadó nehézségeket – tette hozzá –, de
fontosabbnak tartja az áfacsalások visszaszorítását. Ezzel a törvénnyel ezt a
célt el is érte, mivel érezhetően kevesebb áfacsalás fordul elő az utóbbi időben.”


A főtitkár szerint nem meglepő, ha sok hazai kisebb vállalkozást visszatartanak
a pályázástól ezek a körülmények. Mindezek mellé még hozzá kell tenni a pályázat
megírásának költségeit, a szakemberigényt és sok adminisztrációt is. Mindezek
miatt a mikro- és a kisvállalkozások gyakorlatilag ki vannak szorítva az állami,
illetve az önkormányzati munkákra való pályázásból.

Wieszt József szerint kínálkozik megoldás erre a helyzetre is. A főtitkár
szerint a hosszú fizetési határidő finanszírozásában segíthet a Széchenyi kártya
igénylése.

A BKIK a maga eszközeivel, szakmai tapasztalataival, pályázatírással igyekszik
segíteni a kisvállalkozásoknak. Lehetőség van az egyes pályázatok esetében
konzorciumot alkotni, a kamara segít megírni a pályázatot, majd a munkát
alvállalkozóként végzik el a pályázó cégek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek