Vojnik Mária
Nem hoz földrengést az új egészségügyi koncepció. Nem zárnak be újabb
kórházakat, nem csökkentik az ágyak számát. Összességében nem kerül több pénz a
rendszerbe, viszont jó hír, hogy nem is vetnek ki újabb adónemeket, nem
emelkedik a járulék sem. A magánbiztosítók pedig még csak szóba sem kerültek az
újrafogalmazott koncepcióban.
Vojnik Mária egészségügyi szakállamtitkár szerint (felső képünkön) beszédes az
új tervezet címe: „Biztonság és partnerség 2010-ig”, hiszen – mint
megkeresésünkre fogalmazott –, az ellátás biztonságát és partneri viszonyt
szeretnének kialakítani az egészségügyben.
A minisztérium új vezetője hat pontban foglalta össze a legfontosabb teendőket.
Az államtitkár asszony szerint a legfontosabb a lakosság egészségi állapotának
javítása, ezért első helyre helyezték a népegészségügyi program folytatását.
Célul tűzték ki, hogy létrejöjjön egyfajta szemléletváltás, amely révén jó
értelemben véve divattá válik az egészséges életmód. Ennek érdekében lakossági,
iskolai egészségnevelési programot indítanak, főként népbetegségek, mint a
daganatos vagy a szívmegbetegedések kialakulására fókuszálva. Még inkább
elérhetővé válhatnak a szűrőprogramok. A médián keresztül, a munkahelyeken, a
sportközpontokban is hallhatóvá kívánják tenni, hogy az egészség érték. Minderre
300 millió forintot tett félre a kormány.
Szintén fontos teendőnek tartja a tárca az ellátórendszer, a háziorvosi
hálózattól a gyógyító centrumokig bezárólag valamennyi intézmény fejlesztését,
színvonalának emelését uniós források igénybevételével.
A jövőben tovább folytatódik a biztosítási jogviszony ellenőrzése és a fizetési
hajlandóság megerősítése is, felbuzdulva a látványos sikereken. Mára „csupán”
150-200 ezer emberről nem tudnak semmit.
„Nagyon fontos terület – hangsúlyozta Vojnik Mária szakállamtitkár – az
egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzése. A tervek szerint szakképzések révén
új kompetenciákat adnak az egészségügyi dolgozók számára, melyek révén a védőnők,
ápolónők önállóan is elláthatnának bizonyos feladatokat, így kibővülhet a
tevékenységük, munkalehetőségekhez juthatnak. Fontos az is – tette hozzá –, hogy
megakadályozzuk az elvándorlást. Uniós forrásokat is felhasználhatunk a főként
fiatal dolgozók, diplomások számára arra, hogy megkönnyítsük a családvállalást,
a család és a munka összehangolását. Ennek érdekében lehetővé kívánjuk tenni a
rugalmas munkaidő bevezetését. A pályát elhagyókat átképzésekkel, tudásuk
felfrissítésében, illetve letelepedésük támogatásával kívánjuk támogatni.”
Jelentős változás lehet a március 9-ei népszavazás óta, hogy a kabinet nem
tervezi magánbiztosítók bevezetését, sem az OEP felosztását. Marad az egy állami
biztosító, de a mostani megyei biztosító pénztárak regionális irodákká, helyi
szolgáltató, elosztó intézményekké és ügyfélszolgálati irodákká alakulnak át.
Országos szinten változatlanul az OEP feladata lesz a költségek ellenőrzése, a
nyilvántartás vezetése. A regionális irodák ezzel szemben nem lesznek önálló
költségvetési intézmények. Az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát ezen a
szinten lesz majd meghatározva, helyben világosabban láthatók ugyanis a valós
szükségek, igények. Vojnik Mária szerint a most tapasztalt területi
egyenlőtlenségek kialakítása a jelenlegi országos központú elosztás rovására
írható. Lényeges változást hozhat az az elképzelés, hogy a regionális irodák
kötnek majd szerződéseket az intézményekkel. Megváltozik, illetve megszűnik az a
mostani rendszer, miszerint kötelező szerződést kötni valamennyi intézménnyel.
Ez elindíthat egyfajta versenyt, illetve minőségibb szolgáltatásra ösztönözheti
az intézményeket.
Az államtitkár asszony elismerte, hogy a mostaninál kevesebb forrás nem
tervezhető a tűrendszerbe, pluszforrás azonban nem vonható be járulékemeléssel.
Azonban azt nem tartja kizártnak, hogy a bevétel növelhető lehet egyes adónemek,
mint például a cigaretta vagy az alkohol után fizetendő jövedéki adó
egészségügyi célokra való átcsoportosításával.
Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központ tudományos munkatársa,
egészségügyi közgazdász szerint (alsó képünkön) meglehetősen kis fajsúlyú
lépésekről van szó, főként ha összevetjük a március 9-ei népszavazás előtti
elképzelésekkel. Inkább technikai jellegű átalakításokként fogható fel a
tervezet. Igaz – tette hozzá –, ez az azóta kialakult politikai helyzetben a
lehető legkevesebb veszélyt is hordozza magában. Mindenképpen pozitívan ítélhető
meg – mondta – az az elképzelés, miszerint kötelezővé tennék a szakmai
protokollokat. Az elképzelések szerint meghatároznák és kötelezővé tennék
protokollok használatát, és a finanszírozást ezekhez kötnék. Az OEP ezek alapján
fizetne, ha ettől eltérés történik a gyógyítás során, az intézmények nem kapják
meg a teljes összeget. Sinkó Eszter szerint, ha ez megvalósul, jelentős
előrelépést érünk el.
Sinkó Eszter
2008. 07. 18. (XII/29)
