hetilap

Mint lapunk megkeresésére az adóhatóság sajtóosztályán elmondták, 2006-ban
összesen 3900 úgynevezett közérdekű bejelentés érkezett. Egy évvel később
azonban már 10700. Tehát egy év alatt több mint két és félszer annyi bejelentést
fogalmaztak meg honfitársaink, mint az előző évben. A folyamat azonban nem állt
meg: az idén az első félévben 7800 bejelentés futott be az Apeh-hez. Ez azt
jelenti, hogy a tavalyi egész éves darabszám 70 százaléka már teljesült ez
ideig. Egyetlen év alatt tehát 23 százalékkal többen éreztek kényszert arra,
hogy feljelentsék szomszédaikat, ismerőseiket vagy éppen a haragosaikat. 2006 és
2008 első féléve között nem kevesebb, mint háromszorosára ugrott ezeknek az
embereknek az aránya. S ha az idei tendencia kitart az év során, csúcsot
döntünk, hiszen egyetlen év alatt 50 százalékkal többen jelentenek, s ez két év
viszonylatában négyszeres emelkedést jelent!

A hatóság munkatársától megtudtuk, hogy tavaly – amikor a mé­diában is nagy
hangsúlyt kapott, hogy a kormány beerősít a vagyonosodási vizsgálatok területén
– legtöbben az erre vonatkozó információkat súgták meg a hivatalnak. Az idén
azonban némi eltolódás figyelhető meg a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség
elmulasztása irányába. Egyre inkább nő eközben a bejelentés nélküli
foglalkoztatásra, a bejelentés nélküli bérbeadásra és egyéb adóeltitkolásra
vonatkozó bejelentések száma is.

A hatóság szerint a számok sokasága mögött az áll, hogy „az emberek egyre inkább
kötelességüknek érzik felhívni az adóhatóság figyelmét olyan tevékenységekre,
amelyek tisztességtelenül megkárosítják a társadalmat, s ezáltal azokat az
embereket is, akik a törvények tiszteletben tartásával élnek”. A hatóság azonban
nem kívánta részletezni, milyen gyökerekből is táplálkozhat ez a
„kötelességtudat”. (Igaz, ezt már másik szakmák képviselői, történészek vagy
szociológusok tudnák boncolgatni.)

Mint lapunk megtudta, az Apeh nem köteles kivizsgálni azokat a bejelentéseket,
amelyek név nélkül érkeznek, ám ha elegendő információt tartalmaznak, nem restek
intézkedni. A hatóság abban az esetben indít vizsgálatot, ha beazonosítható maga
a bejelentést tevő, és az adóhatósági nyilvántartási rendszerrel való
összevetést követően a kockázatelemzéseket és egyéb más kontrolladatokat is
figyelembe véve megállapítható, hogy azok olyan információértékkel bírnak,
amelyek megalapozhatják egy adóhatósági vizsgálat lefolytatását és
eredményességét.

Így nem számít egyedinek az a történet, amelyet lapunknak elmondott egy vidéken
élő családfő, hogy miként keserítette meg az életüket egyetlen rosszindulatú
szomszéd. A kétgyermekes család már évekkel ezelőtt is számos kellemetlenséget
megtapasztalt, amikor a szomszédjuk rendszeresen rájuk hozta a gyámügyet,
mondván: nem etetik megfelelően és verik a gyerekeket. A hivatalos személyek
azonban minden alkalommal hiába fáradoztak: szó sem volt a bejelentésben
megfogalmazottakhoz hasonló dolgokról. Utólag úgy tűnik, végzetes hibát követtet
el a család akkor, amikor megvettek egy majd húszéves BMW-t, mivel a szomszéd
azonnal bejelentette őket az Apeh-nek. Nem számított, hogy ő éppen abban az
időben vásárolt egy 4 milliós autót. A hivatal hamar intézkedett, megszállta az
asztalosként dolgozó családfő vállalkozását, és komoly bírsággal távozott. A
vizsgálat alatt semmilyen bizonyító érvényű dokumentumot nem fogadtak el a
vállalkozótól. A procedúra során a feleség idegileg annyira kikészült, hogy
hetekig kórházba kellett vonulnia. Végül a család úgy döntött, hogy elköltöznek
a településről.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek