Egyre több honfitársunkat éri el az adóhatóság a bankszámláján vagy a
munkáltatóján keresztül. Az Apeh a különféle adótartozásokat ugyanis –
korlátozásokkal ugyan, de – magánszemélyek esetén is behajthatja inkasszó vagy
jövedelemletiltás révén. Mint megkeresésünkre Dr. Juhász Péter, az Apeh
Felszámolási és Végrehajtási Főosztályának munkatársa, a Végrehajtási Osztály
vezetője kifejtette, gazdasági társaságok esetében nincs korlátozás, a cég
számláján található, rendelkezése alatt lévő összeget teljes mértékben érintheti
az inkasszó.
Magánszemélyek esetében azonban van némi korlátozás. Figyelemmel kell lenni
ugyanis az adózó megélhetésének biztosítására. Az öregségi nyugdíj összege, azaz
28500 forint mentességet élvez, de e felett sávosan hozzáférhető a pénzünk a
hatóság számára. Az öregségi nyugdíj feletti összeg 50 százaléka már levonható,
ugyanakkor ennek a négyszeresét, (114 ezer forintot) meghaladó összeg már
korlátozás nélkül inkasszó alá eshet.
A hatóságnak nem kötelessége figyelmeztetést küldeni az inkasszó előtt – mondta
az osztályvezető, az adott adózó adatai alapján döntik el, hogy adnak-e
kifizetési felszólítást. Inkább csak magánszemélyek kisebb tartozása esetén
fordul elő, hogy levélben figyelmeztet a hatóság a tartozásra. Ez jellemzően
kisebb elmaradás, mint például 20-30 ezer forint esetében fordul elő, hiszen a
tapasztalat azt mutatja – fejtette ki a szakértő –, hogy gyakran feledékenység
miatt marad el a befizetés.
Mivel önbevallási rendszer van érvényben Magyarországon, a fizetési határidőt
követően nincs türelmi idő. Ha a jogszabályban meghatározott időpontban nincs
befizetve az adó, elvileg bármikor jöhet az inkasszó, méghozzá adónemre és a
tartozás nagyságára való tekintet nélkül – szögezte le Juhász Péter.
Mivel e két módszer, az inkasszó és a jövedelemletiltás a lehető leggyorsabb és
leghatékonyabb az adóbehajtásra, gyakran él vele a hatóság. Mint az
osztályvezető elmondta, magánszemély bankszámlájáról való levonás esetén először
megkeresik a bankokat, hogy az adott ügyfélnek vezetnek-e folyószámlát. Ha igen,
elkérik a számlaszámot, és felhívják a pénzintézetet az inkasszó teljesítésére.
Maga az Apeh tehát nem lát bele közvetlenül a magánszemélyek bankszámlájába.
A számok is azt mutatják, hogy egyre sűrűbben él az adóhatóság az inkasszó
eszközével minden adós, cégek és magánszemélyek felé is. Az idén július végéig
327 ezret meghaladó számban inkasszóztak bankszámlákat, miközben tavaly ebben az
időszakban 293 ezer volt „csupán” ez a szám. Egy év alatt tehát 11 százalékos
emelkedést értek el a kiadott inkasszók számában.
Ennél jóval nagyobb növekedés tapasztalható a jövedelmekből való letiltás
területén. Mint Juhász Péter elmondta, ezek száma az első hat hónapban
háromszorosára nőtt a tavalyi első félévhez képest.
Ez a megugrás leginkább annak tudható be, hogy az illetékügyek az Apeh-hez
kerültek, így a magánszemélyek illetéktartozásának beszedése is az adóhatóság
feladata lett.
Részükről elsősorban kisebb összegű tartozás, főként vagyonszerzési illeték be
nem fizetése kerül terítékre. De – mint az osztályvezető elmondta – a
növekedésben szerepet játszik informatikai rendszerük fejlesztése is. A fizetési
letiltást a munkáltatónak címzett levélben indítja el a hatóság, melyben kéri a
munkáltatót, hogy a dolgozó béréből vonja le, és számára utalja át a tartozás
összegét. A törvény szerint az öregségi nyugdíjnak megfelelő összeg mentessége
itt is érvényesül, az e feletti összegből általában legfeljebb 33 százalékot,
kivételesen 50 százalékot lehet levonni, az öregségi nyugdíj legalacsonyabb
összegének ötszörösét meghaladó rész pedig korlátozás nélkül végrehajtás alá
vonható.
Az osztályvezető elmondta: az ugrásszerű növekedés ellenére az Apeh-en belül
nincs olyan stratégia, amely szerint a jövőben a magánszemélyeket érintően
fokozni kellene az inkasszók, illetve jövedelemletiltások számát, az
adóhatóságnak valamennyi adózói kört érintően kötelezettsége a tartozások
hatékony behajtása.
2008. 08. 15. (XII/33)
