A régióban működő cégek valósággal úszkáltak az olcsó és szorgalmas munkaerő
tengerében. A diktatúrák alól felszabadult vállalkozói szellemiséggel prosperáló
magángazdaságokat alakított ki. A legtöbb országban csillagászati növekedési
rátákat produkáltak – emlékezett vissza az angol nyelvterület egyik
legbefolyásosabb gazdasági-politikai hetilapjának szerzője. A jó világ
természetesen nem tarthat nagyon sokáig. A bérköltségek növekednek, strukturális
munkanélküliség kezd kialakulni. Helyenként az elavult infrastruktúra
akadályozza a kereskedelmet. Magas az infláció és a munkanélküliség.
Az EU legújabb – és legszegényebb – tagállamaiban, Romániában és Bulgáriában a
brüsszeli intézmények korrupció és szervezett bűnözés miatti aggodalmai ellenére
7-8 százalékos a gazdasági növekedés. Ugyanakkor mind a két ország azoknak a
listáján van, amelyek keményen „odaüthetik magukat” – írja a gazdasági szaklap
elemzője. Bulgáriában például a jelek szerint a kipukkadás határára került az
ingatlanpiaci buborék. A lap megállapítása szerint a balkáni politikusok azt
gondolják, könnyű szembeszállni a gazdasági törvényszerűségek gravitációjával.
Az idei gazdasági növekedés különben meglepően erős Kelet-Európában. Ennek oka
egyrészt az, hogy az euróövezet épp csak elkezdett lassulni, másrészt az, hogy a
hazai fogyasztás fokozatosan nő, harmadrészt a kelet-európai piacon folytatott
belső kereskedés lassan kiegészíti a csökkenő, nyugatra irányuló kivitelt.
Csehországban és Szlovákiában is lassult a gazdasági növekedés üteme a második
negyedévben: Csehországban elsősorban azért, mert gyengült a bel- és külföldi
kereslet, erősödött a korona az euróhoz képest. Szlovákiában pedig főként azért,
mert a jelentős autóipari és elektronikai beruházások az elmúlt két évben
rekordnövekedést eredményeztek az országban. Elemzők arra számítanak, hogy az év
egészében 4 százalék alá mérséklődik a gazdaság növekedési üteme. A szlovák
statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában 7,6 százalékra mérséklődött a
második negyedévben a növekedés az első negyedévi 8,7 százalékról, de egyelőre
szó sincs a gazdaság lehűléséről, hiszen Szlovákia az egyik leggyorsabban
fejlődő ország az Európai Unióban.
A legnagyobb kelet-európai gazdaságban, Lengyelországban jobban állnak a dolgok.
2008 első negyedévében az egy évvel korábbi szinthez képest 6,1 százalékos volt
a gazdasági növekedés. A munkanélküliség – mely 2003-ban még 20 százalékos volt
– az ország legnagyobb részében eltűnt. De a növekedés várhatóan lassulni fog,
főleg azért, mert nő a kamatláb: jelenleg 6 százalékon áll, de újabb emelkedés
várható, ami tovább erősíti az euróhoz képest a zlotyit.
Ez jó ok lehet arra, hogy a lengyel vendégmunkások hazatérjenek
Nagy-Britanniából, de fájdalmas a lengyel exportőröknek.
A gazdasági lap szerint a legtöbb aggodalomra Magyarország ad okot, mert ez az
állam függ a leginkább a nemzetközi tőkepiacok tartós bizalmától. Az ingadozó
kormányzat meglepően jól teljesített a makrogazdasági egyensúly
helyreállításában, miután az évtized elején a kiadásokban és hitelfelvételekben
való dőzsölés katasztrófaközeli helyzetet eredményezett.
A költségvetés hiánya a nemzeti össztermék (GDP) 9,4 százalékára nőtt 2006-ban;
év végére valószínűleg 3,5 százalékra csökken – legalábbis Neil Shearing, a
Capital Economics elemző cég munkatársának előrejelzése szerint.
A megváltozott gazdaságpolitikának azonban súlyos ára volt, mely a kormányzat
egyre csökkenő népszerűségében és a gazdaság tavalyi majdnem helyben járásában
nyilvánult meg. A gazdaság azóta talpraállt egy kicsit, de az infláció továbbra
is a nyugtalanító 6 százalék fölött maradt. A kérdés az, hogy van-e a
kormányzatnak gyomra egy újabb fiskális megszorítási menetre. Az állami
újraelosztás továbbra is magasabb a GDP 50 százalékánál, ez a legmagasabb szint
a régióban. Az Economist szerint nyugtalanító az is, hogy a kontinens nyugati
felén esik vissza a gazdasági növekedés, márpedig a magyar GDP 40 százaléka a
nyugat-európai exportból származik, így ennek meghatározó szerepe van.
2008. 08. 22. (XII/34)
