Brazília elnöke Luiz Inacio Lula da Silva kifejtette, hogy mennyire szomorúan
figyeli azoknak a nagy Wall Street-i cégeknek az összeomlását, amelyek úgy adtak
gazdaságpolitikai tanácsokat és szabtak irányvonalakat a fejlődő országoknak,
mintha ők lennének a szuper intelligensek, mi meg csak az ágrólszakadt rokonok –
idézte szavait a Forbes magazin. Az elnök meglátása szerint a brazil gazdaság
elég erős ahhoz, hogy baj nélkül átvészelje a világgazdasági válságot, sőt
keveset szenvednének még akkor is, ha az Egyesült Államok súlyos recesszióba
süllyedne.
A föld ötödik legnépesebb országának gazdasága a válságok ellenére is stabil, a
jegybank hiteles politikájával segíti a fellendülést, az infláció csökken, a
közvetlen külföldi működő tőke beáramlása pedig tízszeresére nőtt az utóbbi
évtized alatt. A reálbérek emelkednek, a vásárlók pedig úgy költekeznek, mintha
minden héten karácsony lenne. Bár a szociális reformokkal a tátongó társadalmi
szakadékot még nem tudták megszüntetni, de millióknak sikerült kitörnie a
legszegényebb rétegből. Az így 86,2 milliósra duzzadt középréteg növekvő
kereslete tovább serkenti a gazdasági növekedést. Tavasszal ráadásul a Fitch és
a Standard & Poors is felminősítette az olajnagyhatalomra törekvő gazdaságot.
Míg az IMF előrejelzései szerint 2009-ben a világgazdaság 25 százalékos eséllyel
recesszióba süllyed, addig Brazíliának 4,8 százalékos növekedést vetítenek előre.
A lap idézi a szeptemberi közvélemény kutatások eredményeit, mely szerint a
megkérdezettek 78 százaléka támogatja az elnököt s gazdaságpolitikáját. Bár az
ország sokat köszönhet Lulának, de hozzátartozik az igazsághoz, hogy a gazdasági
növekedés másik motorja Kína hatalmas étvágya a brazil termékekre, a vasra,
acélra, ércekre, húsra. Úgy tűnik a kontinensnyi országnak kedvez a szerencse. A
legújabb próbafúrások során kiderült, hogy a tavaly novemberben Rio de Janeiro
és az idén pedig Sao Pauló közelében felfedezett olajmezők a 8 milliárd hordós
becsléseket jóval túlszárnyalva akár 70 és 110 milliárd hordó olajat is
rejthetnek. Összehasonlításként az amerikai Energiai Hivatal szerint a
venezuelai 87, egyesült államokbeli 30 és kanadai olaj tartalék 27 milliárd
hordó volt 2007 végén. Ha a becslések bebizonyosodnak, akkor Brazília
önellátóvá, és a globális olajpiacon csekély súlyú szereplőből az arab
országokhoz hasonló olajnagyhatalommá válhat. A brazilok már most, évekkel az
első hordók lehetséges kitermelése előtt elkezdtek tervezgetni és álmodozni
arról, hogy mire költsék a bevételeket. Elsősorban az oktatási rendszert
szeretnék fejleszteni, mert a brazil gazdaság növekedésének jelenlegi legnagyobb
akadálya a szakképzett munkaerő hiánya, a cégek fele nem talál megfelelő
munkásokat. A tervek szerint még nukleáris flottát is beszereznének a tenger
mélyén rejlő olajmezők megvédelmezésére. Lula elnök annyira biztos az olajmezők
jövedelmezőségében, hogy függetlenségi napjukon kijelentette, ennek köszönhetően
akár a szegénység is megszűnhet országában. Stefan Estefan, a Rio de Janeiro-i
Egyetem kőolajkutató-központjának professzora szerint még kissé korai így
beszélni, de igazából nem lát technikai akadályt a kitermelés előtt, hiszen
eddig is nagy kihívásokkal kellett szembesülnie a Petrobras mérnökeinek, de
mindent megoldottak. Joao Carlos Ferraz, a Brazil Nemzeti Fejlesztési Bank
kutatásokért felelős elnöke nem ilyen magabiztos, szerinte kétségtelen, hogy
rengeteg kincset rejt a tenger mélye, de lehetséges, hogy komoly technikai
akadályokkal kell szembenézni a kitermelés során. Brazília a tizenegyedik
olajkitermelő ország napi átlag 2,3 millió hordóval. Amíg a Latin-Amerika vezető
olajkitermelő országaiban, Mexikóban, Venezuelában és Kolumbiában stagnál vagy
csökken az olajkitermelés és apadnak a tartalékok, addig Brazíliának sikerült
azt duplájára növelnie az 1998-as szinthez képest. A siker egyik titka a fejlett
kutatási és fúrási technikában rejlik, aminek köszönhetően elérhetővé váltak a
több mint másfél kilométer mélyben rejlő olajmezők is. Szinte ugyanennyire
meghatározó az, hogy 1997-ben megnyitották a kapuikat a külföldi olajvállalatok
előtt. Mára több tucat befektető települt az országba, akik a Petrobrassal, az
egyik legnagyobb félig állami tulajdonú olaj óriással működnek együtt. Egyébként
a Petrobras a világ ötödik legjelentősebb olajvállalata, világvezető a
mélytengeri olajkitermelés technológiai kutatásában és fejlesztésében, és egyes
források szerint a világon fellelhető mélytengeri fúróeszközök 80 százalékát ők
lízingelik. 2003 óta flottája és alkalmazottainak száma több mint a hússzorosára
nőtt, így idén már 40 ezer embert foglalkoztat. Az újonnan felfedezett olajmezők
kitermelését nemcsak az nehezítheti, hogy az olajmező másfél kilométerrel egy
vastag só réteg alatt terül el, mélyebben mint amilyen mélyre a Petrobras valaha
lefúrt, hanem az is, hogy az olaj szállításához egy hatalmas logisztikai
rendszert kell kiépíteniük a parttól való 250 kilométeres távolság miatt. Egyes
becslések szerint a 600 milliárd dollárt is elérheti a fejlesztések költsége.
Estefan szerint, ha az olaj hordónkénti ára továbbra is 70 dollár felett marad,
akkor az újonnan felfedezett olajmezők kitermelése nyereséges lesz.
A fúrások még el sem kezdődtek, de már is megjelent egy újabb probléma. Lula
brazil elnök szerint nem véletlen, hogy az Egyesült Államok latin-amerikai
műveletekre szakosodott és ötvennyolc évvel ezelőtt leszerelt negyedik flottája
most „feltámadt”. Szerinte ennek az igazi oka a brazil olajkincs feletti
ellenőrzés megszerzése. Washington igyekszik megnyugtatni Brazíliát arról, hogy
a flotta tiszteletben tartja majd az ország vizeit és a hajóraj újbóli
felépítése valójában a regionális békefenntartást valamint a
kábítószer-csempészet elleni harcot szolgálja. A brazilok azonban
összeesküvéstől tartanak. Válaszként a múlt héten hadihajók, harci repülőgépek
és több ezer katona bevetésével kéthetes Atlanti Hadművelet fedőnevű
hadgyakorlatba kezdtek, hogy bebizonyítsák képesek megvédeni a nemrégiben
fellelt olajkincset.
2008. 10. 03. (XII/40)
