A napokban tartott gazdasági csúcson a kormánypárton kívül valamennyi
parlamenti párt, szakmai kamarák, illetve szakszervezetek képviselői részt
vettek. A sorok között olvasva ez azt üzenheti, hogy most tényleg gondban
vagyunk.
Bajnai Gordon gazdasági miniszter felszólalásában kifejtette: a világválság
következtében a hazai nagyvállalkozások ezrei, kisvállalkozások százezrei
kerülhetnek csődközeli helyzetbe, akár százezer munkahely is megszűnhet. Amíg
az elmúlt tizennyolc évben hullámzó gazdasági fejlődést tapasztaltunk –
fogalmazott –, ma fordulóponthoz érkeztünk. Vagy egy újabb felzárkózási
szakasz következik, vagy tartós leszakadás vár ránk. Ez utóbbi abban az esetben,
ha most rossz válaszokat adunk a kihívásokra – hangsúlyozta Bajnai. Felhívta a
figyelmet: annak ellenére, hogy a válság első, pénzügyi kockázatát sikerült
elhárítani, a következő, második szakasz akár egy-két évig is eltarthat.
A csúcstalálkozón konszenzus alakult ki a jelenlévők között több kulcsterületen:
az uniós források átcsoportosításáról a vállalkozások támogatása érdekében, a
járulékok csökkentéséről, illetve az euró mihamarabbi, 2012-es bevezetéséről.
A kormány a legújabb, múlt heti válságkezelő csomagjában jelentős összegű uniós
forrásokat tervez kihelyezni. Összesen 1380 milliárd forintot kíván a válság
hatásainak enyhítésére, főként a gazdaság, a hazai vállalkozások és munkahelyek
megtartására fordítani.
Mivel a válság kiindulópontja pénzpiaci jellegű, a jövőben a gazdaságot, a
vállalkozásokat leginkább fenyegető tényező a pénzszűke lehet. A bankok által
nyújtott hitelek úgy működnek, mint a testben a szív: folyamatosan pumpálják a
működéshez szükséges erőt. Mivel a válság kapcsán ezt a területet érte sérülés,
várhatóan leginkább a likviditás biztosítása lesz a probléma. Másik, hasonló
nagyságrendű probléma a gazdaság növekedésének a lelassulása, melyet főként a
fogyasztás drasztikus visszaesése generál. A vállalkozások ebben az esetben
tehát nem képesek megfelelő mértékben finanszírozni a termelésüket, és a
lakosság részéről sincs akkora kereslet az áruik iránt. Emiatt egyre kevesebbet
termelnek, ami viszont egyre több dolgozó elbocsátását vonja maga után. Az így
növekvő munkanélküliség pedig tovább apasztja a keresletet, ami még inkább
szűkíti a vállalatok piacát. Az így kialakuló ördögi kör miatt egyre mélyebbre
juthat a válság.
A Bajnai-csomag
Az úgynevezett Bajnai-csomag legfontosabb elemei éppen ezekre a fennálló
veszélyforrásokra igyekeznek választ adni. A hitelszűkét közvetve 1120 milliárd
forint hiteltámogatási csomaggal kívánják ellensúlyozni. A már bejelentett és
működő 90 milliárdos mikrohitel- és a 680 milliárdos hitelgarancia-program
mellett a kis-és közepes vállalkozások számára egy 50 milliárd forintos
hitelkonstrukciót dolgoznak ki. Emellett egy 300 milliárdos kamattámogatást is
előkészítenek.
A kisebb hazai vállalkozások még „békeidőben” is nehezen jutottak hitelhez, a
válság kirobbanása óta pedig még kisebbre zsugorodott az esélyük. Ha kapnak is
hitelt, lényegesen drágábban juthatnak hozzá. Ma már 13-15 százalékos kamat
ellenében vehető csak fel hitel, aminek a kigazdálkodása szinte művészi
teljesítménnyel ér fel. Számos vállalkozás pedig eleve esélytelenül kopogtat a
bankok ajtaján. Sőt, a már hitellel rendelkező cégek lejáró hiteleit sem igen
újítják meg a bankok. Az említett 1120 milliárdos hiteltámogatási program éppen
ezért részben a bankoknak juttatandó pénzforrás, melyet maximalizált kamattal
kell továbbadniuk a vállalkozásoknak. A csomag része az állam garanciavállalása,
mellyel javulhat a vállalkozások hitelképessége, illetve a kamattámogatás, amely
segítségével több százalékkal csökkenhet a kamatteher.
A kormány a piacok, illetve a kereslet fokozott szűkülésére is igyekszik választ
adni. Egyrészről maga generál keresletet azzal, hogy több száz milliárdos
fejlesztéseket, beruházásokat indít, ezzel egyes szektorokban működő cégek
számára megélhetést biztosít. Másrészről a beszűkült európai piacok helyett új
térségekben keres piacokat. A kibontakozóban levő válság eddig csak kevésbé
érintette a keleti régiókat. Az arab országok és a Távol-Kelet, elsősorban
India, Kína gazdaságai, bár némileg csökkennek, mégis képesek lesznek jelentősen
növekedni a következő években is. Az életképes exportáló vállalatoknak ezeken a
piacokon több keresnivalójuk lehet. Az MFB ezt segítendő mintegy 260 milliárd
forintos konstrukción dolgozik.
A gazdaság élénkítését prioritásként kezeli a kormány. A következő két évben
további ezermilliárd forintot különít el a vállalkozások támogatására. Ennek
ára, hogy a már betervezett uniós források némileg megváltoznak. Arról nem szól
a fáma, hogy ezt mely területek szenvedik meg, mindenesetre az Új Magyarország
Fejlesztési Terven belül 500 milliárd forint jut erre a célra, 400 milliárd
pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból. Ezenkívül jövőre 50
milliárdos kockázatitőke-program indul.
A munkahelyek megtartása is kiemelten fontos hasonló recessziós helyzetben.
Világméretekben több millió munkahely megszűnésére számítanak a szakemberek,
nálunk – negatív forgatókönyv esetében – a munkanélküliség akár százezres
nagyságrendű lehet. Ennek megakadályozása érdekében jövő év elején térségi
válságkezelő alapot indít a kormány.
Január 1-jétől járulékkedvezményt vezetnek be 5–50 fős vállalkozások számára,
ezeknek 10, illetve 6 százalékkal kevesebb munkaadói járulékot kell fizetniük.
Ahogy Veres János pénzügyminiszter a csúcstalálkozón elmondta, jövőre
adócsökkentés nem kivitelezhető, viszont adóátrendezésen gondolkodik a kormány,
főként a munkabérekre rakódó terhek csökkentését szem előtt tartva. A miniszter
szerint adócsökkentés leghamarabb 2010-től képzelhető el.
Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere egyetért a kormánnyal.
Mint fogalmazott: „jók a kormány céljai és a tervezett intézkedések irányai is,
de politikai fordulat nélkül gazdaságit sem tudunk végrehajtani” – utalva ezzel
a miniszterelnök távozásának szükségességére. A politikus szerint Magyarországon
már 2006 második fele óta válság van, mivel 2002 óta 10-15 olyan
gazdaságpolitikai hibát követett el a szocialista kormány, amely miatt
súlyosabban érint bennünket a világgazdasági válság a legtöbb országnál.
2008. 11. 21. (XII/47)
