hetilap

A szeptemberben kirobbant és hazánkat is elérő pénzügyi válság igen nehéz helyzetbe hozta a devizaalapú hitellel rendelkezőket. Míg nyáron 145 forint körül mozgott a svájci frank árfolyama, a válság kirobbanása után 180 forint körüli szintre állt be. Ez nem kis mértékben, akár 20-30 százalékkal is megemelte a havi törlesztőrészletet. Egy nagyobb, százezer forintos havi törlesztőrészlet néhány tízezer forintos megugrása már komoly gondot okozhat a családi büdzsének.
A forint árfolyamának drasztikus gyengülése mellett a másik problémát a jegybanki alapkamat jelentős, 3 százalékos emelkedése jelentette. Azoknak az adósoknak, akik nem fix kamatozású hitellel rendelkeznek, külön sokkot jelenthet a kamatok folyamatos emelése. Az MKB bank például a válság előtti 2,6 százalékos éves kamatát havonta emelte. Októberben 3,1 majd novemberben 3,8 százalékra emelte az éves kamatlábát – persze indoklás nélkül. Így a gyenge forintárfolyam és az emelkedő kamat miatt a szeptemberi 60 ezer forintos törlesztőrészlet novemberre 71 ezer forintra ugrott. Annak ellenére, hogy a válság pénzügyi része elülni látszik, és az utóbbi hetekben némileg erősödik a forint, a következő hónapban sem csökken érdemben a fizetendő részlet – éppenséggel az időközben emelkedő kamatlábnak betudhatóan.
A krízis idején azok az ügyfelek sem lehetnek teljes biztonságban, akik fix kamatozású konstrukcióban vették fel a hitelüket, mivel nem minden bank tartja magát a fix kamatozás elvéhez. Az Erste Bank például annak ellenére, hogy féléves kamatperiódust határozott meg, a ciklus felén egy százalékkal emelte az éves kamatlábat.
Bár a válság első, akut szakasza lezárulni látszik, a forint az euróval, illetve a dollárral szemben lassú erősödésbe fogott, a svájci frank azonban továbbra is nagyon drága: 170 forint felett tartja magát. Ebben egyelőre nem jelentett segítséget a svájci jegybank kamatcsökkentése, hiszen a bankok közötti bizalmatlanság még nem enyhült, így maguk a bankok is csak drágán jutnak frankhoz.
Banki forrásból származó információink szerint tavaszra már kedvezőbb lehet a helyzet. Várhatóan a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan csökkenti az egekbe emelt alapkamatot, amely a forint erősödését hozhatja magával. Ennek szándékát láthattuk a hétfői rendkívüli kamatcsökkentés során is, amikor 10,5 százalékra mérsékelte a jegybank az irányadó kamatot. A helyzet rendeződésében azonban a kulcskérdés az lesz, mikorra áll helyre a bankok közötti bizalom, és indul el az egymás közötti hitelezés normál „menetrendje”.

Segélycsomag devizaadósoknak

A kormány a válságra válaszként egyfajta segélycsomagot indított újtára. Ennek keretében december 31-éig lehetőség van arra, hogy a meglevő devizahiteleket szerződési díj felszámolása nélkül forintra átválthassuk, illetve meghosszabbíthassuk a futamidőt, valamint ingyenesen elő-, illetve végtörlesszünk.
Lapunk körkérdéséből kiderült, hogy a bankok – betartva a rendeletet – nem számolnak fel sem szerződésmódosítási díjat, sem más címen nem kérnek pénzt, kizárólag a közjegyzői díjat kell megfizetni. Az OTP Banktól kapott információk szerint ők még ezt sem kérik. Azonban a futamidő maximum 25 évig terjedhet, és az adósnak 70 évnél fiatalabbnak kell lennie a futamidő végére. A szerződésmódosítás nem jár együtt újabb hitelbírálattal, csupán néhány dokumentumot kell kitölteni, természetesen, ha van kezes, neki is jelen kell lennie.
Az Erste Banknál szükséges kifizetni a közjegyzői díjat, a változtatások egyébként ingyenesek. A banknál a mostani akciótól függetlenül van lehetőség arra, hogy évente egyszer díjmentesen devizát váltsanak az ügyfelek, vagy futamidőt hosszabbítsanak.
A Raiffeisen Banknál maximum 3 évvel lehet meghosszabbítani a futamidőt. Mivel féléves a kamatperiódus, van arra lehetőség, hogy amennyiben az előző ciklus kamata kedvezőbb, ezt kérje a következő félévben is.
Megkeresésünkre a devizahitel forintalapúra történő átváltását egyetlen esetben sem ajánlották. Mivel a forint árfolyama még mindig gyengének számít az előző évekéhez képest, az esetleges átváltáskor a hitelünk forintban lényegesen, akár egymillió forinttal is növekedhet. Ehhez még hozzáadódik a jelentős kamatkülönbség is. Ha a kamatokat vesszük figyelembe, még mindig – a jelentős drágulás után is – kedvezőbbek a devizahitelek kamatai. Míg svájci frankban az Erste Banknál 9,5 százalékra, az OTP Banknál 12,5 százalékra (az euró 8,5, illetve 11,5 százalék), addig forinthitelt 15,5 és 20 százalékra vehetünk csak fel az említett két banknál. A devizahitelek drágulása szembetűnő: a svájci frankban nyújtott hitelek kamata még nyáron is 6 százalék körül mozgott, mára – ha egyáltalán kapunk – 10 százalék körüli szinten igényelhető csak. A forinthitelek kamata hasonló mértékben emelkedett, 11 százalékos szintről 16-20 százalék körüli lett. Devizahitel forintalapúra való átváltásakor tehát nem csupán szám szerint nagyobb összeggel tartoznánk a banknak, hanem a magasabb kamat miatt a törlesztőrészlet is jelentősen, akár kétszeresére is emelkedhet.
Másik lehetőség a svájcifrank-hitelt euróra átváltani, de mivel nincsen jelentős különbség a kamatok között, lényegi könnyebbséget nem jelentene. Kétségtelen előny, hogy az euró közeli jövőben történő bevezetésekor megszűnik az árfolyam-ingadozásból adódó kockázat.
A havi törlesztőrészlet csökkentése érdekében szintén lehetőség van kedvezményesebb futamidő választására. Lapunknak nyilatkozó banki szakértők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy alaposan meg kell vizsgálni a részleteket. Egy 15 vagy 20 éves futamidejű hitel 5-10 éves meghosszabbítása esetén csupán néhány ezer forinttal csökkenhet a havi törlesz­tő­részlet, ugyanakkor lényegesen tovább és többet kell visszafizetni. Tudvalevő, hogy a 10 évnél hosszabb futamidő esetén a felvett összeg helyett már nagyságrenddel többet kell visszafizetni. 20 évnél kétszer, 30 éves futamidőnél pedig 2,5 szer annyival tartozunk a banknak, mint amennyit eredetileg felvettünk.
Banki informátorunk felhívta a figyelmet, hogy a futamidő-hosszabbítás nem működik a lakástakarék-pénztárral kombinált hitelek esetében.  Azoknak a devizaadósoknak, akik előtörlesztésen gondolkodnak, érdemes átgondolniuk, mikorra időzítik a visszafizetést, mivel a gyenge árfolyam miatt arányaiban többet kell visszafizetni. Ha valaki most szeretné megszüntetni a tavaly nyáron felvett 8 milliós hitelét 600 ezer forinttal többet kellene fizetnie. Ennek oka a gyenge forintárfolyam: amíg ugyanis tavaly nyáron 150 forintot kellett adni egy svájci frankért, addig most 170 forintnál valamennyivel többet. A gyenge árfolyam miatt tehát gyakorlatilag semmit nem törlesztettünk másfél év alatt, sőt az eredeti összegnél is többet kell visszafizetni. 
Lapunknak nyilatkozó banki szak­értők szerint a kormány szándéka ugyan figyelemreméltó, de a fennálló helyzetben egyik lehetőség sem jelenthet végső, megnyugtató megoldást. Hogy mit tehet a devizában eladósodott polgár? Nos, – a magasabb törlesztőrészletek ellenére is – a kivárás lehet a legjobb taktika. Banki szakemberek ugyanis arra számítanak, hogy a közeljövőben rendeződhetnek a viszonyok, konszolidálódhat az árfolyam.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek