A névsor hosszú, akár egy ünnepi bevásárlólista: Ciprusnak, Dániának, Észtországnak, Finnországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Görögországnak, Írországnak, Olaszországnak, Lettországnak, Hollandiának, Portugáliának, Szlovéniának és Svédországnak összesen 528,5 millió euró mezőgazdasági támogatást kell visszaszolgáltatnia. Az Európai Bizottság ugyanis nemrég megállapította, hogy az érintett országokban nem volt megfelelő az ellenőrzés, illetve a kifizetéseknél nem tartották be az előírásokat.ŰVajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője kérdésünkre elmondta, hogy a mostani hír valójában 4-5 éves ügyeket takar, a végső döntést pedig hosszas vizsgálatok és egyezkedések előzték meg.
A döntés nem precedensértékű (ez most 1999 óta a sorban a huszonötödik), és – a szakemberek szerint – a jövőben egyre több ilyen várható. A „nem előírásszerű elköltés” többnyire abból fakad, hogy a közvetlen támogatások kifizetését bonyolult környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági feltételekhez kötik. „Az EU mint jó gazda részben így akarja bizonyítani elkötelezettségét a költségvetési pénzekkel való felelős gazdálkodása iránt” – fejtette ki lapunknak Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója. Ha már nem tudták lefaragni az agrárköltségvetést, legalább a közpénzekkel való pazarlást próbálják megakadályozni. „Ez az adófizetők pénze, és joguk van ahhoz, hogy tudják, mire költik” – hangsúlyozta a híradásokban a döntést követően Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos is. „Az unió célja nem a pénzgyűjtés, hanem a nevelés” – tette hozzá Vajda.
A két „főkolompos” most Olaszország és Nagy-Britannia volt. A déli országnak több mint 100 millió eurót kell befizetnie a nem megfelelő olívaolaj-termelés és 57 milliót a határidők be nem tartása miatt, míg a szigetország számlája csak a késlekedések miatt közel 85 millió. Az unió hivatalos kiadványa szerint az elmúlt kilenc évben is rendre ezek voltak a leginkább problémás területek a szántóföldekre és haszonállatokra adott pénzek után. A nemzeteket tekintve pedig a görögök, olaszok, észtek és franciák eddig közel 1-1 milliárd euróval „támogatták a szigorkasszát”. Az említett – jelentős – összegeket valójában nem befizetni kell, hanem majd a következőkben esedékes támogatásokból vonják le. Vajda László kiemelte, hogy a magyar agráruniós kifizetéseket is több tucat auditnak vetették már alá, de „pénzügyi korrekciós igény” még sosem fogalmazódott meg. „Várható, hogy a jövőben mi sem kerülhetjük el a korrekciót, hiszen nálunk sokkal tapasztaltabb tagokra, mint a franciákra, olaszokra és dánokra is rájárt a rúd.”