hetilap

„Nincsen nálunk a bölcsek köve” – fogalmazott Békesi László, a Reformszövetség szakértője, bevallva: nem tudják a megoldást a kialakult válságra, de javaslatuk „életképesebb”, mint a kormányé. „Dermesztőnek” nevezte a miniszterelnök a Reformszövetség javaslatainak hatását a társadalomra nézve. Utalva arra, hogy a szövetség némely ponton radikálisabban nyúlna hozzá az állam kiadási oldalához. A Reformszövetség szerint nemcsak lehetséges, de szükséges is a kormány elképzeléseihez képest jelentősebb állami megtakarítás. A szövetség számításai szerint a következő négy évben 1325 milliárdos állami kiadáscsökkentés érhető el. (Lásd a kormány elképzeléseiről szóló cikkünket:  Zsákban táncolni. Hetek, 2009. február 20.) A szövetség szerint csupán az állam működési kiadásaiból az idén 200 milliárdot lehet lefaragni, 2010 és 2013 között pedig további 350 milliárd érhető el. Igaz, 60 milliárdot megspórol a kormány, de működési kiadások lefaragásával, létszámcsökkentéssel, felesleges háttérintézmények megszüntetésével, állami feladatok leadásával további eredmények érhetők el. Pusztán az önkormányzati képviselők javadalmazásának korlátozásával 30 milliárdot lehetne megtakarítani. A nyugdíjkasszából 300, a szociális támogatásokból 50-70, a család- és gyermektámogatásból pedig 70-80 milliárd csíphető le. A Reformszövetség javaslatai révén 2012-ben a mostani 50,5 százalékos állami újraelosztás 42 százalékra csökkenhet, ami már megközelíti a visegrádi országok 40 százalékos szintjét. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint mivel a magyar gazdaság – válság nélkül is – meglehetősen kilátástalan helyzetben van, égetően szüksége van határozott és gyors intézkedésekre. Ezek nélkül ugyanis a mostaninál sokkal rosszabb helyzetbe is kerülhetünk – fogalmazott. Akár évtizedekre zsákutcába kerülhet az ország. Most ennek megvan az esélye – tette hozzá a szövetség szakértője. Békesi László szerint pozitív forgatókönyv szerint is csupán évek múltán nyílik lehetőség arra, hogy kilábaljunk a válságból. Leghamarabb jövőre állhat talpra az USA és Ázsia gazdasága, majd az ezt követő 6-12 hónapban az EU országai. Ezek után újabb fél-egy évvel Magyar-országon is beindulhat  a lassú növekedés. Ehhez azonban most határozott intézkedésekre és új gazdaságpolitikára van szükség, amelynek középpontjában ezúttal a versenyképesség javításának és nem (az eddigi gyakorlat szerint) a bevételek elosztásának kell állnia. Ugyanakkor más eszközökre is szükség van: szigorú fiskális és jövedelempolitikára és az ezt támogató monetáris politikára – tette hozzá. Palócz Éva szerint az a legnagyobb problémája a magyar gazdaságnak, hogy túlzóan magas az állami elvonás, miközben alacsony a gazdaság termelékenysége, így törvényszerűen növekszik az államadósság. Mára már ott tartunk, hogy ki sem tudjuk fizetni a kamatot, eközben nem jutunk új hitelekhez, mivel senki sem hajlandó finanszírozni a magyar államot. Az államadósság ma már eléri a GDP 73 százalékát „a törlesztőrészlet” pedig éves szinten a 4 százalékát, ami azt jelenti, hogy az egész ország 10 napon keresztül csak ezért dolgozik. „Tény, hogy határozottabb véleményen vagyunk egy-két területen a kormányhoz képest – fogalmazott megkeresésünkre Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója (kis képünkön). – Csak találgatni tudok, mire gondolhat a miniszterelnök a »dermesztő társadalmi hatásokról« szólva. Mindenesetre a Reformszövetséggel tartott tanácskozáson nem fogalmazott meg hasonló véleményt” – tette hozzá. Lényegi eltérés a két javaslat között a 13. havi nyugdíj kérdése. Amíg a kormány beépítené a nyugdíjakba, addig a szövetség eltörölné. Oszkó Péter szerint ezt a 300 milliárdos plusz terhet nem bírja el a magyar gazdaság. Hasonlóképpen 65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, és változtatnák az emelés szabályait, valamint szigorítanák a korkedvezményes és a rokkantnyugdíjba vonulás követelményeit.  Szintén radikálisabb a szövetség az ingatlanadóval kapcsolatban. A vagyonadó csak 30 milliónál drágább ingatlanra vonatkozna. Ennek értelmében például egy 35 milliós ház után 350 ezer forintot kellene befizetni. Oszkó Péter azonban hangsúlyozta, hogy éves szinten ennél jóval több maradna a családok kasszájában, mivel az szja-sáv változása után 5 milliós éves jövedelemig csupán 18 százalékot kell adózni, szemben a mostani 36 százalékkal. Olyan családok esetében tehát, ahol legális, adózott jövedelemből élnek, és ilyen forrásból származott az ingatlan, az új adó összegének akár a duplájával is több maradna a családok kasszájában az szja-csökkentésnek köszönhetően. Ha viszont nem legális jövedelemből származik az ingatlan, várhatóan adóemelkedés áll elő. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy azoknál a családoknál, ahol nem a magasabb jövedelemből származott az ingatlan, hanem például öröklés révén jutottak hozzá, és a jövedelem átlagos vagy az alatti, igen nagy tehertétel lehet a több százezer forintnyi adó előteremtése, mivel ezen a rétegen nem segít az szja-sáv kiszélesítése.Hasonlóan változtatna az szja rendszerén a kormány és a Reformszövetség. Amíg a kormány a mostani 18 százalékos kulcsot 19-re emelné, a sávhatárt pedig a mostani 1,7 millióról 3 millióra növelné, addig a Reformszövetség meghagyná a kulcsot, de a sávhatárt 5 millióra tolná ki. Az adójóváírást 2001-től szüntetnék meg, de csak abban az esetben – szögezte le –, ha olyan mértékű reálbér-növekedés lesz, hogy a minimálbér körüli bevételekkel rendelkezők sem szenvednének hátrányt. Mindenképpen kényes pont a szociális juttatások és kedvezmények megnyirbálásának lehetősége. Egyre általánosabb álláspont, hogy a családi pótlék, gyes, gyed, szocpol, a gáz- és távhőtámogatás ne alanyi jogon, hanem jövedelemhez kötötten, rászorultsági alapon járjon. A szövetség is azon az állásponton van, hogy a gyed ideje a mostani 3 év helyett 2 évre csökkenjen. Oszkó Péter szerint összességében a változások nyomán a minimálbér másfélszereséig terjedő jövedelemmel rendelkezők nem tapasztalnának adócsökkentést, az áfakulcs javasolt 4 százalékos emelése, illetve a kilátásba helyezett kedvezmények megvonása miatt pedig ennek a rétegnek összességében nagyobb lenne az adóterhelése, azaz reálértékben rosszabb helyzetbe kerülhetnek.Azok járhatnak jobban – mondta a szakember –, akik éves szinten 1,7 millió forint felett keresnek, hiszen esetükben megszűnne a mostani 36 százalékos kulcs, helyette 18 százalék lenne. Ők azok, akiket eddig túladóztatott az állam, és ők azok, akiknek a munkahelye a válság idején nagyobb veszélybe kerülhet. A Reformszövetség a kormány javaslatához képest határozottabban csökkentené a járulékszintet. Az idén 5 százalékkal, és nem csupán a minimálbér duplájáig, hanem a teljes jövedelem után. 2010-ben pedig további 3 százalékkal mérséklődne a járulékszint. Ennek köszönhetően a költségszintre csökkenhetne a munkabér, mint a többi visegrádi országban. Az 5 százalékos még nem, de a 8 százalékos mérséklés már azt jelentené, lényegesen javul a versenyképességünk, és több esély van a munkahelyek megtartására.