A gazdasági válság a legerősebb gazdaságokat és a stabil politikai hátterű országokat is kikezdi. Ahogy nálunk, úgy Németországban is folyamatosan romlanak a gazdasági előrejelzések. A Deutsche Bank legfrissebb elemzése szerint az sem elképzelhetetlen, hogy 5 százalékos recesszióba fordulnak a németek. A recesszió mélyülését jelzi, hogy amíg tavaly csupán 6 százalékkal esett vissza a német export, addig az idén januárban 20 százalékkal. Optimista előrejelzés szerint ebben az évben 15 százalékkal zsugorodhat a kivitelük. Ez a rossz hír automatikusan rontja a hazai kilátásokat, mivel a német piac számít a magyar vállalatok legnagyobb partnerének. Amennyiben megvalósul a német gazdaság 5 százalékos visszaesése, le kell számolni az ábrándokkal: legalább ennyivel, ha nem többel esik vissza a gazdaságunk. A The Economist brit üzleti lap nem zárja ki a magyar gazdaság 7 százalékos zsugorodását sem. A WTO prognózisa szerint az idén a világ kereskedelme 9 százalékkal is visszaeshet, amire a második világháború óta nem volt példa.
A németek mindenesetre magabiztosak. Köhler szövetségi elnök és Merkel kancellár nyilatkozatai alapján összeállt az optimizmust sugárzó német recept. „Meg tudjuk csinálni!"- hangzott a szövetségi elnök biztatása. Németországnak tehát már van receptje a válság túlélésére. Sajnos, Magyarországon egyelőre még a szakácsot keresik.
Horst Köhler német szövetségi elnök hagyományos március végi, immár negyedik berlini beszédében arra figyelmeztetett, hogy a világ nem eshet újra abba a hibába, mint az 1929-es válságot követően. Köhler szerint az akkori világot a nemzeti egoizmus jellemezte, és a szomszéd országok kárából igyekeztek hasznot húzni a nemzetállamok. A korabeli vak protekcionista politika erősítette a válságot, és fatális következményei lettek - utalt az elnök a nácizmus és a világháború szörnyűségeire. A válság a javunkra is fordulhat - mondta -, ha a károkból tanulunk, de a gondolkodásmódnak is meg kell változnia, le kell győzni az ismeretlentől való félelmet. A Die Welt szerint a szövetségi elnök egyik legjobb beszédét mondta el a recesszióhoz híven befűtetlen, renoválás alatt álló, régi berlini protestáns templomban, amely az NDK ideje alatt romokban állt.