Tavasszal 543 ezer honfitársunk volt regisztrált álláskereső az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) nyilvántartása szerint. Számuk januárról februárra 6,7 százalékkal emelkedett. Egyetlen év alatt 88 ezerrel nőtt a munkanélküliség, a romló tendencia - 2,2 százalékpont egy év alatt - a válság rovására írható. Mindezek miatt a 3,767 millió dolgozó mellett 9,9 százalékosra ugrott a munkanélküliségi ráta. Utoljára tizenhárom évvel ezelőtt, 1996-ban volt hasonló rossz arány.
Sovány vigasz, de nem nálunk a legrosszabb a helyzet. Sőt, a mintaországnak tartott Szlovákiában jóval magasabb a ráta, elérte a 11 százalékot, tehát hároméves csúcson van. Ami azt mutatja, hogy a reformok eredményeit jó részben - ha átmenetileg is, de - elmosta a válság, miközben augusztusban még csak 7,4 százalékon állt a mutató. Nem meglepő ez a nagy arányú elbocsátás, ha tudjuk, hogy a szlovák gazdaság az első negyedévben 5,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Ha lehet, Lengyelországban még szomorúbb a helyzet: ott 11,2 százalékos a munkanélküliek aránya, ami szám szerint azt jelenti, hogy 1,8 millió lengyel állástalan.
De egész Európában gondot jelent a munkahelyek elvesztése. A válság egy évében 4 millióan veszítették el állásaikat, a 27 országban jelenleg 20 millióan munkanélküliek. A legfejlettebb 15 uniós országban is 8,5 százalékra emelkedett az állásvesztettek aránya, de a 27 országot tekintve is 8 százalék felett áll a mutató.
2009. 06. 05. (XIII/23)
