Meggyőződésük szerint aktívan kell készülni a válság utáni időszakra. A vállalatok, a kormányok, illetve a társadalom számára új, komplexebb látásmódra, felelősebb magatartásra van szükség. „Nagyon nehéz idők várnak azokra, akik negatív hozzáállással, lassan reagálnak és rövid távon gondolkodnak. A legjobbat kell remélni, de legrosszabbra kell tervezni, így maradhat elég mozgástér a fellendülés idején” – fogalmaznak a jelentésükben.
„Van kiút a válságból – szögezik le. – A válságot lehetőségnek kell tekintenünk, ami talán rákényszerít bennünket olyan változtatásokra, amelyeket húsz év óta nem tudtunk megtenni.” A siker érdekében változtatásokra van szükség. Lehet, hogy rögös és veszélyes, de most az a fontos, hogy jó intézkedéseket hozzanak a kormányok. Ha ezek meglesznek, Magyarország is erősebben, versenyképesebben kerülhet ki a válságból – állítják.
Pozitív következménye is lehet a válságnak, például az, hogy félretesszük a fejlődés előtti akadályokat. Nem szabad felesleges politikai vitákra pazarolni az időt. Politikai konszenzusra van szükség ahhoz, hogy növekedés, fejlődés legyen az országban. Az elmúlt időszakban a politikai elit küzdelmei közepette háttérbe szorultak az ország érdekei. Mind a politikai elitnek, mind a társadalomnak fel kell ismernie, hogy egyetlen út vezet ki a válságból: az összefogás. Válaszút elé kerültünk: vagy változtatunk, vagy marad a szűklátókörű fiskális gazdaságpolitika, amely hátráltatja az ország fejlődését.
A legjobbat kell kihoznunk a helyzetből. Ki kell használni a lehetőségeinket, hogy javuljon a versenyképességünk, és növekedésnek indulhasson az ország. Az előnyeinkre, az értékeinkre kell koncentrálni. Fontos, hogy ne pazaroljuk el a válság adta jó lehetőségeket.
2009. 07. 24. (XIII/30)
