Németország mellett Franciaországban is 0,3 százalékkal nőtt, azaz pozitívan teljesített a gazdaság a második negyedévben az előző negyedévihez képest. Ez felvillanyozta az elemzőket, mert annak ellenére, hogy az unió egészében még 0,2 százalékos a visszaesés mértéke, az EU két legerősebb gazdasága már növekedésnek indult. Innen pedig egy lépés azt következtetni, hogy elértük a válság mélypontját, és elkezdődhet a helyreállás. Ezt látszik erősíteni, hogy mind az USA-ban, mind Európa-szerte megugrottak a tőzsdeindexek, és számos kutatóintézet felmérése azt mutatja, hogy a vállalkozások egyre jobban bíznak a közeli fellendülésben.
Számos bizalmi index több hónapos csúcsot döntött az elmúlt időszakban. A Bloomberg hírügynökség által készített, a világgazdaságra vonatkozó bizalmi index közel kétéves csúcson van. A német IFO indexe is bizakodásra adhat okot. Amíg márciusban még 26 éves mélyponton állt 82 ponttal, addig augusztusra már 90 pont felé kúszott. A német ZEW kutatóközpont felméréséből kiderül, hogy a válaszadók több mint a felének meggyőződése, hogy hamarosan jobb lesz a gazdasági helyzet. Nálunk is lendületet vett a tőzsde, a BUX megközelíti a válság előtti szintjét, és a forint árfolyama is stabilizálódott.
A kijózanodás
A gazdaságelemzőket megosztja az a kérdés, hogy milyen gyorsan jöhet ki a világ a válságból. Egy részük éppen az említett pozitív tendenciákra hivatkozva bízik abban, hogy amilyen gyorsan jött a válság, olyan gyorsan ki is jöhetünk belőle. Több elemző azonban óva int a megalapozatlan ujjongástól.
Tóth G. Csaba, az Ecostat kutatója megkeresésünkre elmondta, hogy egy ilyen világméretű válságból nem egyszerű a kilábalás. „Tény, hogy a visszaesés megállni látszik, de a kockázatok továbbra is jelentősek. Az optimizmust most egymást erősítő folyamatok táplálják: a tőzsdeindexek emelkedése, a konjunktúraindexek és a piaci hangulat javulása. Mindez arra enged következtetni – mondta az elemző –, hogy a válság alapvető problémája, a bizalomvesztés kezd visszaszorul-ni a pénzügyi rendszerben. Ebből a szempontból valóban markáns pozitív változásról van szó. Tudni kell azonban – tette hozzá –, hogy ez még
csak a fellendülés első hulláma.
A konjunktúraindexek javulását – mint első pontot – követően kedvező esetben is legalább fél évnek kell eltelni ahhoz, hogy ez az optimizmus az ipari megrendelések bővülésében is megjelenjen. Mindez az ezt követő negyedévre jelentkezik csupán a termelésben, válik kézzelfoghatóvá a növekedés első jele az adatokban. Ennek a folyamatnak pedig csak a legvégén várható a munkanélküliség apadása, amikor a növekvő termelés már újabb és újabb munkaerőt igényel. Mindezek alapján látható tehát, hogy még nem állítható egyértelműen, hogy már túl vagyunk a mélyponton – szögezte le a kutató. – Bár fontos, hogy a tőzsdei mutatók emelkednek, és egyre inkább pozitív hangulat uralkodik a pénzpiacokon, de ennél sokkal fontosabb a gazdaság egészének a növekedése, illetve a foglalkoztatás helyzetének érezhető javulása – érvelt Tóth G. Csaba. – Az is örömteli dolog, hogy az unióban az ipari termelés a válság óta most először növekedésbe fogott. Elmondhatjuk tehát, hogy az EU erősebb gazdaságai már túlléptek egy újabb ponton” – fogalmazott az elemző.
Magyarország esetében sajnálatos módon a nyugat-európai államokhoz képest hosszabb lehet a fellendülés folyamata. Mivel erősen kötődünk a német gazdasághoz, az ottani események fél-egy éves lemaradással csorognak csupán át hozzánk, tehát ennyivel később érkezik meg a pozitív hullám. További hátráltató tényező lehet, hogy a megszorító intézkedések jegyében olyan változások történtek nálunk, amelyek csökkentik a fogyasztást, lassítva a felzárkózás menetét.
2009. 09. 04. (XIII/36)
