Az európai szocialisták elnöke, Poul Nyrup Rasmussen volt dán kormányfő szerint a pittsburghi G20-találkozó „potenciálisan történelmi esemény” lehet, azonban a következő hónapok történéseinek kézzelfogható eredményekkel kell ezt igazolni. Rasmussen szerint az európaiak és a világ szemében a G20 csak akkor lesz legitim, ha olyan valóságos eredmények követik, mint a tömeges új munkahelyteremtés, valamint a globális pénzügyi rendszer szigorú és átfogó szabályozása.
Mindeközben a válság miatt világméretekben hozzávetőleg 56 millió munkahely szűnt meg, amiből 8 millió, azaz 14 százalék az EU-ban. Nemcsak az autóipar került nehéz helyzetbe, az európai tejtermelők jelentős hányada a csődtől retteg. 80 ezer európai gazda csatlakozott a közös tejszállítási bojkotthoz, amivel tarthatatlan helyzetükre kívánják felhívni a figyelmet.
Belgiumban 4 millió liter tej veszett kárba, mivel a gazdák elkeseredésükben a földeket locsolták a drága nedűvel. A brüsszeli székhelyű Európai Bizottságot sem kímélték a termelők, az épület előtt, a Schuman téren szénát égettek, és több hektoliternyi tejet öntöttek ki, másutt ingyen dobozos tejeket osztogattak a járókelőknek. Az európai agráriumban élenjáró Franciaországban az utóbbi napokban négy tejtermelő követett el öngyilkosságot a felvásárlói árak miatti kétségbeesésében. A 140 ezer tagot tömörítő Európai Tejtermék Tanács szerint tagjai Franciaországban, Németországban, illetve Olaszországban, továbbá Belgiumban és Hollandiában egyetlen nap alatt 26 millió liter tejet öntöztek szét.
A probléma mögött a túlzott készletek állnak, melyek miatt az árak a felére estek az elmúlt két évben. Jelenleg egy liter tejért a termelők 20 centet kapnak, pedig két éve még 40 centért adhatták el terméküket. A nyugat-európai termelők szerint az utóbbi ár biztosítaná számukra a túléléshez szükséges profitot, a jelenlegi hosszú távon a csődöt jelentené.
Az egészben az a meglepő, hogy a tejárak például Belgiumban nem csökkentek az elmúlt hónapokban. Egy liter friss tej ára 1 euró 20 cent és 2 euró között mozog, bár tartósat már ennek a feléért is lehet diszkontáruházakban kapni. Így a legolcsóbb tartós tej is háromszor annyiba kerül a fogyasztóknak, mint amit a gazdák kapnak érte. Természetesen a tartósítási, csomagolási és szállítási költségeket is figyelembe kell venni, azonban mégiscsak visszás, hogy a nyers tej ára felére csökkent, és a fogyasztó ebből nem érzékel semmit, szinte az összes tejtermék esetében az élelmiszerláncok fölözik le a hasznot. A belga szupermarketlánc, a Delhaize például sajátmárkás termékként igyekszik értékesíteni az extra tejkészleteket. Ez azonban csak néhány centtel olcsóbb az egyéb márkáknál, ráadásul reklámértéke is van a Delhaize számára. Erwin Schoepges, a belga tejtermelők szövetségének elnöke a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy „keményebb akciókra is elszánták magukat, ha a politika nem válaszol”. „Hány millió liter tejnek kell kárba vesznie, hogy a politikusok végre tegyenek valamit?” – tette fel a költői kérdést Schoepges.
Az EU agrárügyekért felelős biztosa, Mariann Fisher Boel szerint az árak már emelkedőben vannak, ezért nem szükséges a tejkvóták fokozatos emelésének és végül eltörlésének ütemtervétől elállni. A felesleget ugyanis a gazdák szerint a tejkvóták megszüntetéséről hozott uniós döntés okozza. Az európai érdekvédelmi szervezetek szerint a tejtermelők ez évi vesztesége 10 milliárd euró is lehet. A tejkvóták fokozatos felszámolása az EU27-ek állam- és kormányfőinek közös döntése alapján történik, annak ellenére, hogy a jelenlegi helyzetre hivatkozva több mint 15 tagállam a döntés átmeneti felfüggesztését kérte.
A döntés szerint 2015-ig az EU-ban a tejkvótákat fokozatosan eltörlik. Boel szerint ez a helyes irány, amitől nem szabad eltérni. Apróbb engedményeken kívül a Európai Bizottság nem hajlik a gazdák kérésére.
Gráf József agrárminiszter szerint a bizottság 9 hónapja képtelen kezelni a rendkívüli helyzetet, ami a magyar gazdáknak sem kedvez. A magyar szakminisztérium éppen ezért megkezdi a támogatások kiosztását, és literenként 22-24 forinttal kompenzálja a termelőket. Gráf a Kaposvári Állattenyésztési Napokon azt is elmondta, hogy az EU 1300 milliárd eurós forrást kész biztosítani az agrárium modernizációjára. Ebből 140 milliárd forint már a magyar gazdáknál landolt, és további 500 milliárd forint elosztásáról döntöttek. A mezőgazdasági források felhasználásában hazánk az elsők között van az unióban.
2009. 10. 02. (XIII/40)
